Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. február 09.
A kárpátaljai népballada és népzene kutatása egészen az 1800-as második feléig vezethető vissza. Úttörői Lehoczky Tivadar helytörténész, régész és Fincziczky Mihály folklorista voltak, akik elsősorban Ung és Bereg vármegye balladáit gyűjtötték össze.
A XIX. század első felében virágzott igazán a térség irodalmi hagyatékának felkutatása. Irodalmárok, zenészek és társadalomkutatók több gyűjtőutat is szerveztek Kárpátalja területére a mesék, szólások-mondások, mondák, népzenék és népballadák feltérképezésére. Élen jártak ebben a Sárospataki Református Főgimnázium tanárai és diákjai, tovább Bartók Béla, aki 1912-ben látogatta végig a kárpátaljai településeket. Ekkor járt Fornoson is, ahol 22 dalt sikerült rögzítenie. A többi között itt vették fel Az én kedves feleségem, A csikósok, a gulyások, a Most indulok az apám udvaráról, a Zöld bimbóból virág lesz, a Menjen el a ténsúrfi, ne kötődjön vélem, a Beregszászi három lány kezdetű népdalokat.
A teljes gyűjtemény megtalálható a Bartók-rend online felületén: http://systems.zti.hu/br/hu
Évtizedekkel később Vári Fábián László, Kossuth-díjas kárpátaljai költő Vannak ringó bölcsők (Intermix kiadó, 2012) című könyvében dolgozta fel a kárpátaljai népballadákat és népdalokat.
Itt említi meg A gróf és az apáca, valamint a Kállai asztal című balladákat, melyeknek számos változata van a kárpátaljai településeken.
A fornosi változatot 1988-ban jegyezték le egy helyi asszonytól, az 1914-ben született Darcsi Júliától.
Kállai asztal
A képen: Bányai Piroska fornosi nótafa (Fotó: Kárpátalja hetilap, 2013. december 6.)
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
