Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. február 09.
A kárpátaljai népballada és népzene kutatása egészen az 1800-as második feléig vezethető vissza. Úttörői Lehoczky Tivadar helytörténész, régész és Fincziczky Mihály folklorista voltak, akik elsősorban Ung és Bereg vármegye balladáit gyűjtötték össze.
A XIX. század első felében virágzott igazán a térség irodalmi hagyatékának felkutatása. Irodalmárok, zenészek és társadalomkutatók több gyűjtőutat is szerveztek Kárpátalja területére a mesék, szólások-mondások, mondák, népzenék és népballadák feltérképezésére. Élen jártak ebben a Sárospataki Református Főgimnázium tanárai és diákjai, tovább Bartók Béla, aki 1912-ben látogatta végig a kárpátaljai településeket. Ekkor járt Fornoson is, ahol 22 dalt sikerült rögzítenie. A többi között itt vették fel Az én kedves feleségem, A csikósok, a gulyások, a Most indulok az apám udvaráról, a Zöld bimbóból virág lesz, a Menjen el a ténsúrfi, ne kötődjön vélem, a Beregszászi három lány kezdetű népdalokat.
A teljes gyűjtemény megtalálható a Bartók-rend online felületén: http://systems.zti.hu/br/hu
Évtizedekkel később Vári Fábián László, Kossuth-díjas kárpátaljai költő Vannak ringó bölcsők (Intermix kiadó, 2012) című könyvében dolgozta fel a kárpátaljai népballadákat és népdalokat.
Itt említi meg A gróf és az apáca, valamint a Kállai asztal című balladákat, melyeknek számos változata van a kárpátaljai településeken.
A fornosi változatot 1988-ban jegyezték le egy helyi asszonytól, az 1914-ben született Darcsi Júliától.
Kállai asztal
A képen: Bányai Piroska fornosi nótafa (Fotó: Kárpátalja hetilap, 2013. december 6.)
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
