Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 12.
Kubowich Géza jogász, költő Kubowich Gáspár postamester, író és Bloksay Mária fiaként látta meg a napvilágot 1878. március 2-án Mezőkaszonyban. Ungváron és Iglón járt középiskolába, majd joghallgató lett a sárospataki akadémián és a budapesti egyetemen.
Harcolt az I. világháborúban, és hat évet töltött el hadifogságban. Szabadulása után visszatért Kárpátaljára, és jogászként tevékenykedett. 1902-ben kötött házasságot Mezőkaszonyban Esztel Emmával.
1940-ben vonult nyugdíjba Bereg vármegyei tiszti főügyészként.
Hazafias szellemű költeményeket, elbeszéléseket és tárcát írt a Kedves Órák, Népzászlója, Budapest, Sátoralja, Ugocsa, Nyirvidék, Bereg, Ifjusági Lapok, Egyetemi Lapok, Debreczeni Főiskolai Lapok, Sárospataki Ifjusági Közlöny, Magyarország, Szamos című lapokba; valamint a Vidéki költők albumában is jelent meg verse.
A Kárpáti Magyar Gazda 1937. október 3-i száma is közölte az egyik versét, melyet 1916-ban, a fogsága idején írt:
Őszi szellő…
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
