Írta: Tudósító | Forrás: www.newsag.hu | 2014. január 22.
A magyar kultúra napján Bíró Gyula vendége volt Kocsis Csaba író, költő, fotóművész, akit most tollforgatói oldaláról ismerhettünk meg. Fotósként már három kiállítást jegyez Szarvasi viszonylatban, de ne feledkezzünk el gyakorlati alkotó tevékenységéről sem, amit vagy harminc éve a debreceni tanítóképző üdülőjének építésekor fejtett ki mint önkéntes segédmunkás.
Ismeretségük Berettyóújfaluból származik, ahol kultúrház-, ill. iskolaigazgatóként forgatták a modern kor fegyverét, a nyelvüket. Berettyóújfalu jelenkori hősei ezúttal egy korábbi hőst mutattak be, Kádár vitézt, aki 1658 szeptemberében a tatárokkal vívott csatában a berettyóújfalui malomgáton esett el, akinek testé egy célzott feltárás során nagy bizonyossággal azonosították is.
Kádár vitéz történetét Bíró Gyula akkori iskolájában kötelező olvasmánnyá tette. Valóságos Kádár vitéz kultuszt alakítottak ki a környéken, aminek a csúcsán 1500-an látogatták meg a Füsti-kastélyban a híres földi tiszteletére tartott rendezvényt.
A könyvbemutatón érintették közös művüket, Az utolsó párttitkárt, valamint Kocsis Csaba legújabb könyvét, a Pilátust a keresztúton címűt.
Liszt Ferenc életét bemutató több mint 800 levél és 3 napló vált szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpontja közös projektjének eredményeként a nemzeti könyvtár Copia tartalomszolgáltatási felületén. A közzétett anyagna...
Közvetlen, jóindulatú, segítőkész. A zene kislány kora óta meghatározó szerepet játszik az életében, amit mindmáig szívvel-lélekkel végez. A református egyház is közel áll hozzá, s családjához. Közel húsz esztendeje orgonál a beregszászi templomban. Szabad idejét a családjával tölti, mivel két fiúgy...
Fergeteges hangulatban telt a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák Kamaraegyüttesének A Dnyepertől a Dunáig című ukrán–magyar estje. A műsor nem véletlenszerű válogatás volt, hanem gondosan felépített út a Dnyepertől a Dunáig, az ukrán dallamtól a magyar csárdásig, a népdal egyszerűségétől...
Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium. A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, ám hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amelyet a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.
