Írta: CsA | Forrás: karpataljalap.net | 2022. július 15.
Glück Gábor festőművész és grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás július 12-én a Munkácsy Mihály Magyar Ház tetőtéri galériájában a képzőművész születésének 110. évfordulója alkalmából.
A jubileumi tárlat a művész mintegy negyven olajfestményét és grafikáját vonultatja fel, kitűnően szemléltetve Glück Gábor munkásságának különböző korszakait.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóján elsőként Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta: az országban háború dúl, vidékünk azonban nagyon szerencsés helyzetben van, s ennek köszönhetően a kultúra és a művészet éltetése itt tovább zajlik. Tarpai József beszédében kiemelte: Erdélyi Béla és Boksay József hagyományait folytatva, sajátos művészetével hozzájárulva azok fejlesztéséhez, Glück Gábor is meghatározó egyéniségévé vált a híres kárpátaljai festőiskolának. „Éppen ezért nagyon fontos, hogy ápoljuk hagyományait, s teret biztosítsunk annak, hogy a mai generációk is megcsodálhassák ezeket a képeket” – tette hozzá.
A kiállítás – melynek kezdeményezője a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Alapszervezete – azért is különösen fontos, mert legutóbb több mint húsz évvel ezelőtt volt a Latorca-parti városban a festőművész alkotásait bemutató tárlat.
„Mi, emberek, úgy vagyunk megalkotva, hogy szeretnénk magunk után valamilyen nyomot hagyni a történelemben, valamilyen alkotásokat létrehozni. S ez nagyjából mindenkinek sikerül is, hiszen minden emberélet maga is egy alkotás. Az egyszerű ember alkotásai nem mindig láthatóak, a képzőművészeknek azonban szerencséjük van, az övéiket sok ember csodálhatja meg” – mutatott rá köszöntőjében Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, hozzáfűzve: „Ez azonban nagy felelősséggel jár, hiszen a képzőművészek egyszerre formálnak sok-sok embert. Minden egyes műalkotás egy láthatatlan, magasabb rendű lelki mag köré épül. S amikor ezeket a műalkotásokat nézzük, akkor az emberi lélek erre a láthatatlan lelki magra rezonál.”
Korolyova Erzsébet, a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének elnöke a szervezés hátteréről szólva elmondta: „Mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy Glück Gábor születésének 110. évfordulójára megszervezzünk itt, Munkácson a kiállítást, mert a munkácsi magyarok megérdemlik, hogy részesei legyenek ilyen kiváló és nívós rendezvényeknek. Örülünk a lehetőségnek. Ez egy premier, s erre mi, munkácsiak, nagyon büszkék vagyunk.”
Olekszandr Lengyel, a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ügyvivő elnöke felelevenítette Glück Gábor életének meghatározó mozzanatait, melyek között megannyi veszteség és megpróbáltatás is volt, ezek azonban nem hagytak negatív nyomot a festő művészetében, ugyanis alkotásai ragyogóak, az életet és annak szépségét közvetítik a szemlélő felé. Elmondta továbbá: bízik abban, hogy a kiállított képek megtekintése a mostani nehéz időkben is optimizmussal és egy szép jövő reményével tölti el az embereket.
Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul is szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében felidézte az Oroszország és Ukrajna közötti háború kitörése előtti utolsó ungvári magyar külképviseleti rendezvények egyikét, amikor éppen Glück Gábor festményeiből nyitottak tárlatot. „Szomorúsággal tölt el bennünket, hogy erre a mai alkalomra az ukrajnai háború árnyékában kerül sor. […] Engedjék meg, hogy önök előtt is megerősítsem: mi, magyarok azt szeretnénk, hogy a béke minél előbb visszatérjen a térségbe, hogy minél előbb folytathassuk egy szebb és békés jövő építését a régiónkban – a kölcsönös tisztelet, a közös érdekeink és az egymás iránti bizalom alapján, egymást kölcsönösen segítve és támogatva” – hangsúlyozta a diplomata. Glück Gábor munkásságát jellemezve kiemelte: művészetére a mesterségbeli tudás, az intelligencia, az ízlés, az alázat és a munkaszeretet volt jellemző, ugyanakkor a festészet mellett vonzódott a grafikai kifejezésmódhoz, a vonalak szépségéhez is.
Kopriva Attila munkácsi festőművész szakmai szempontból összegezte a festő- és grafikusművész életművét. Kiemelte, hogy Glück Gábor valójában a rajz alapjaira építette művészetét. Alkotásai bizonyítják, hogy kiemelkedően magas szintű rajztudással rendelkezett.
„Glück Gábor művészete egyik oszlopa a kárpátaljai festőművészetnek és festőiskolának. Ez az az alap, melynek segítségével nagyon sok fiatal művész tud ma fejlődni. Egyfajta navigátora volt a művészetnek itt, Kárpátalján, s esetében európai művészetről van szó, mivel ő európaian gondolkodott és európaian festett is” – méltatta beszédében a 110 éve született művészt Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Egyesület kárpátaljai szervezetének vezetője.
A megnyitón részt vett Homoki József, a festő és grafikus veje, a Glück Gábor Jótékonysági Alapítvány igazgatója, aki a család nevében mondott köszönetet a kiállítás megvalósításáért. Érdekességként a rendezvényre magával hozta Glück Gábor 1958-ban kapott ezüstérmét, melyet a művész Favágók című monumentális festményével nyert el a Brüsszelben megrendezett világkiállításon.
A kiállított alkotásokat augusztus 15-ig, hétköznapokon 8–16 óra között, hétvégén pedig előzetes egyeztetés szerint (az alábbi telefonszámon: +380 50 555 28 95) tekinthetik meg az érdeklődők.
Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...
