Jókai újratöltve – Prózaíró verseny a beregszászi Felsőfokú Szakképzési Intézetben

Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: karpatinfo.net | 2025. március 17.

Idén ünnepeljük Jókai Mór születésének 200. évfordulóját. A magyar romantikus próza legnagyobb alkotójaként több mint száz regényt és számos novellát hagyott az utókorra. Az Aranyember, Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai, a Fekete gyémántok szerzőjeként máig a legolvasottabb magyar író. Még ha egyes vélemények szerint a fiatalokat már nem lehet egy Jókai-regénnyel olvasásra csábítani. Erre viszont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének diákjai rácáfoltak, hisz a februárban Jókai emlékére meghirdetett prózaíró versenyre többen is benyújtották pályamunkájukat.

Jókai újratöltve – Prózaíró verseny a beregszászi Felsőfokú Szakképzési Intézetben

Az eredményhirdetésre az intézet könyvtárában március 11-én, a szónokversenyt megelőzően került sor. S nem véletlenül, hisz Jókai Mór is ott volt a márciusi ifjak között, aktív részese volt az 1848. március 15-i eseményeknek.

Király Katalin igazgatóhelyettes, magyartanár elmondta, azzal a céllal hirdették meg a versenyt, hogy ráirányítsák a diákok figyelmét a magyar romantika jeles írójának műveire. Két kategóriában – esszé és novella – lehetett pályázni. Az első kategóriában a diákok azt mutatták meg, mennyire ismerik Jókai pályáját, műveit. A tanárnő röviden jellemezte is ezeket az írásokat. Mint megtudtuk, Csekrjakova Aljona a Szegény gazdagok és A gazdag szegények c. regények alapján a pénz szerepére világít rá egy Tormay Cécile-idézettel: „Pénzzel kisebbé lehet tenni a szenvedést és szebbé a boldogságot, de pénzen boldogságot venni nem lehet”. László Antónia megszívlelendőnek tartja a regényíró egyik fontos gondolatát: „Egy kincs van minden nemzetnek adva, míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv”. Az esszé kategóriában első helyen végzett Máté Eszter (óvodapedagógia szak), a másodikon pedig Kopasz Réka (turizmus és rekreáció szak). Az ő írásaikat meg is hallgatta a közönség.

Heten saját novellával pályáztak szabadon választott témára. Itt az írás szerkezetét, egyedi megfogalmazását, üzenetének hatását vették figyelembe az ítészek. Ebben a kategóriában a zsűri Kopasz Réka Egy ajtó, amely sehová sem vezet c. írását ítélte a legjobbnak. Második lett Az utolsó fejezet c. munkájával Mészár Antónia (számvitel és adóügy szak), a harmadik helyezést pedig Varga Jázmin (óvodapedagógia szak) A sziget c. írása nyerte.

Az egyik pályázó Jókai újratöltve című írásában rávilágított arra, hogy a nagy romantikus mesélőnek a mai fiatalsághoz is van mondanivalója. Vegyük hát le – mint egy másik szerző tanácsolta – bátran nagymamáink könyvespolcáról a Jókai-köteteket, merüljünk el abban a másik világban, ami viszont sok megszívlelendő üzenettel szolgál a ma nemzedékének is. 

Hírek

  • Gátról indult, majd Tokiót is meghódította tehetségével

    Cipola Gizella világhírű opera-énekesnő Gáton született, s ott is nőtt fel. Iskolás évei után került közelebb a zenéhez, azon belül az operához. Munkácsi tanulmányai után Ungváron tanult Zádor Andrástól. Tanulmányait a Harkovi Konzervatóriumban folytatta. Már ekkor megnyílt előtte a színpad: pályafu...

  • Nemzedékeken átívelő közös emlékezet – A gulág- és gupvikutatók nemzetközi fórumán

    Immár több mint egy évtizede minden év novemberének közepén Beregszászon, az Európa-Magyar Házban konferenciát tartanak a sztálini lágerekbe elhurcolt kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfiak és az itthon maradt családtagok emlékére. Így történt ezúttal is. A szervezők – a Szolyvai Emlékpark ...

  • Összefogás: könyv készült a csapi magyar iskola történetéről

    Szűknek bizonyult a csapi kultúrház nagyterme, amikor bemutatták A Csapi Magyar Iskola – Szubjektív iskolatörténet képekben című, magyar–ukrán nyelvű kötetet, amely egy élő emlékkönyv, sajátos krónika arról, hogyan maradt meg és erősödött a magyar iskola Csapon a 20. század viharai, rendszerváltások...

  • A Tulipán Tanoda is bekapcsolódott a kárpátaljai népzenei örökségmentésbe

    A múlt héten nagy sikerrel mutatták be a „Megőrzött dallamok: a csendtől a hangzásig” című projekt új videóanyagait, amely a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum és a Kárpátaljai Állami Népi Együttes együttműködésében valósult meg. A népi hangszereken előadott zenéket bemutató fe...

Események

Copyright © 2025 KMMI