Jókai újratöltve – Prózaíró verseny a beregszászi Felsőfokú Szakképzési Intézetben

Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: karpatinfo.net | 2025. március 17.

Idén ünnepeljük Jókai Mór születésének 200. évfordulóját. A magyar romantikus próza legnagyobb alkotójaként több mint száz regényt és számos novellát hagyott az utókorra. Az Aranyember, Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai, a Fekete gyémántok szerzőjeként máig a legolvasottabb magyar író. Még ha egyes vélemények szerint a fiatalokat már nem lehet egy Jókai-regénnyel olvasásra csábítani. Erre viszont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének diákjai rácáfoltak, hisz a februárban Jókai emlékére meghirdetett prózaíró versenyre többen is benyújtották pályamunkájukat.

Jókai újratöltve – Prózaíró verseny a beregszászi Felsőfokú Szakképzési Intézetben

Az eredményhirdetésre az intézet könyvtárában március 11-én, a szónokversenyt megelőzően került sor. S nem véletlenül, hisz Jókai Mór is ott volt a márciusi ifjak között, aktív részese volt az 1848. március 15-i eseményeknek.

Király Katalin igazgatóhelyettes, magyartanár elmondta, azzal a céllal hirdették meg a versenyt, hogy ráirányítsák a diákok figyelmét a magyar romantika jeles írójának műveire. Két kategóriában – esszé és novella – lehetett pályázni. Az első kategóriában a diákok azt mutatták meg, mennyire ismerik Jókai pályáját, műveit. A tanárnő röviden jellemezte is ezeket az írásokat. Mint megtudtuk, Csekrjakova Aljona a Szegény gazdagok és A gazdag szegények c. regények alapján a pénz szerepére világít rá egy Tormay Cécile-idézettel: „Pénzzel kisebbé lehet tenni a szenvedést és szebbé a boldogságot, de pénzen boldogságot venni nem lehet”. László Antónia megszívlelendőnek tartja a regényíró egyik fontos gondolatát: „Egy kincs van minden nemzetnek adva, míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv”. Az esszé kategóriában első helyen végzett Máté Eszter (óvodapedagógia szak), a másodikon pedig Kopasz Réka (turizmus és rekreáció szak). Az ő írásaikat meg is hallgatta a közönség.

Heten saját novellával pályáztak szabadon választott témára. Itt az írás szerkezetét, egyedi megfogalmazását, üzenetének hatását vették figyelembe az ítészek. Ebben a kategóriában a zsűri Kopasz Réka Egy ajtó, amely sehová sem vezet c. írását ítélte a legjobbnak. Második lett Az utolsó fejezet c. munkájával Mészár Antónia (számvitel és adóügy szak), a harmadik helyezést pedig Varga Jázmin (óvodapedagógia szak) A sziget c. írása nyerte.

Az egyik pályázó Jókai újratöltve című írásában rávilágított arra, hogy a nagy romantikus mesélőnek a mai fiatalsághoz is van mondanivalója. Vegyük hát le – mint egy másik szerző tanácsolta – bátran nagymamáink könyvespolcáról a Jókai-köteteket, merüljünk el abban a másik világban, ami viszont sok megszívlelendő üzenettel szolgál a ma nemzedékének is. 

Hírek

  • A szeretetre hangolódva – A debreceni SONUS együttes koncertje Beregszászban

    Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...

  • A külhoni magyarságért végzett áldozatos munkájáért Duna-díjat kapott Orosz Ildikó

    Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...

  • Magyar Fiatalokért Díjat kapott Dobsa Beáta, a beregszászi MCC vezetője

    Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.

  • Magyarok Szolyván – A magyar egyházi óvodától a családi délutánokig

    Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...

Események

Copyright © 2025 KMMI