Jókai újratöltve – Prózaíró verseny a beregszászi Felsőfokú Szakképzési Intézetben

Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: karpatinfo.net | 2025. március 17.

Idén ünnepeljük Jókai Mór születésének 200. évfordulóját. A magyar romantikus próza legnagyobb alkotójaként több mint száz regényt és számos novellát hagyott az utókorra. Az Aranyember, Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai, a Fekete gyémántok szerzőjeként máig a legolvasottabb magyar író. Még ha egyes vélemények szerint a fiatalokat már nem lehet egy Jókai-regénnyel olvasásra csábítani. Erre viszont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének diákjai rácáfoltak, hisz a februárban Jókai emlékére meghirdetett prózaíró versenyre többen is benyújtották pályamunkájukat.

Jókai újratöltve – Prózaíró verseny a beregszászi Felsőfokú Szakképzési Intézetben

Az eredményhirdetésre az intézet könyvtárában március 11-én, a szónokversenyt megelőzően került sor. S nem véletlenül, hisz Jókai Mór is ott volt a márciusi ifjak között, aktív részese volt az 1848. március 15-i eseményeknek.

Király Katalin igazgatóhelyettes, magyartanár elmondta, azzal a céllal hirdették meg a versenyt, hogy ráirányítsák a diákok figyelmét a magyar romantika jeles írójának műveire. Két kategóriában – esszé és novella – lehetett pályázni. Az első kategóriában a diákok azt mutatták meg, mennyire ismerik Jókai pályáját, műveit. A tanárnő röviden jellemezte is ezeket az írásokat. Mint megtudtuk, Csekrjakova Aljona a Szegény gazdagok és A gazdag szegények c. regények alapján a pénz szerepére világít rá egy Tormay Cécile-idézettel: „Pénzzel kisebbé lehet tenni a szenvedést és szebbé a boldogságot, de pénzen boldogságot venni nem lehet”. László Antónia megszívlelendőnek tartja a regényíró egyik fontos gondolatát: „Egy kincs van minden nemzetnek adva, míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: az édes anyanyelv”. Az esszé kategóriában első helyen végzett Máté Eszter (óvodapedagógia szak), a másodikon pedig Kopasz Réka (turizmus és rekreáció szak). Az ő írásaikat meg is hallgatta a közönség.

Heten saját novellával pályáztak szabadon választott témára. Itt az írás szerkezetét, egyedi megfogalmazását, üzenetének hatását vették figyelembe az ítészek. Ebben a kategóriában a zsűri Kopasz Réka Egy ajtó, amely sehová sem vezet c. írását ítélte a legjobbnak. Második lett Az utolsó fejezet c. munkájával Mészár Antónia (számvitel és adóügy szak), a harmadik helyezést pedig Varga Jázmin (óvodapedagógia szak) A sziget c. írása nyerte.

Az egyik pályázó Jókai újratöltve című írásában rávilágított arra, hogy a nagy romantikus mesélőnek a mai fiatalsághoz is van mondanivalója. Vegyük hát le – mint egy másik szerző tanácsolta – bátran nagymamáink könyvespolcáról a Jókai-köteteket, merüljünk el abban a másik világban, ami viszont sok megszívlelendő üzenettel szolgál a ma nemzedékének is. 

Hírek

  • „Úgy szeretném meghálálni”– az anyák napja története

    Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.

  • Esterházy János emlékezete Ungváron: előadás és emléktábla-avatás

    Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...

  • A boszorkányoktól a majálisokig: május 1. elfeledett történetei

    Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.

  • Kárpátaljai citerások találkozója, másodszor – Örömzenélés Sárosorosziban

    Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...

Események

Copyright © 2026 KMMI