Ízek és hagyományok: a kárpátaljai gasztroműhely következő foglalkozásán – Mi kerül a húsvéti kosárba?

Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2025. április 16.

A „Közös hagyományok és a kézműves mesterségek megőrzése Szatmár megye és a Kárpátalja régiókban” elnevezésű nemzetközi projekt megvalósítása a következő állomásához érkezett. Az Ízek és hagyományok – kárpátaljai gasztroműhely foglalkozás keretében a Szatmár vidék fejlesztéséért (romániai vezetőpartner) és a Pro Agricultura Carpatika kárpátaljai Jótékonysági Alapítvány (ukrajnai partner) a Kárpátaljai Magyar Líceum nagydobronyi képzési központja tankonyhájában megtartották a Mi kerül a húsvéti (pászkás) kosárba elnevezésű foglalkozást, melynek keretében vajból formázott bárányt, sárgatúrót, esetes tormát készítettek.

Ízek és hagyományok: a kárpátaljai gasztroműhely következő foglalkozásán – Mi kerül a húsvéti kosárba?

Természetesen főztek sonkát is, és annak főzőlevéből sóskalevest, amely igazi maradékmentő húsvéti étel, hisz kerül bele főtt tojás is. A fogások elkészítésében a hagyományos ételeink iránt érdeklődő, illetve az azok irányában elkötelezett gazdaasszonyok mellett részt vettek a líceum nagydobronyi bázisán tanuló szakácsnövendékek is.

Mint Varga István projektmenedzser lapunk tudósítójának elmondta, a Szatmár megyei kollégák nagy igyekezettel láttak hozzá a vajbárány elkészítésének. Azt is megtudtuk tőlük, hogy ismerik ugyan a sárgatúrót, ám ott azt többnyire az ortodox vallásúak készítik. De a húsvéti kalács és sonka, valamint az ecetes torma nélkül igencsak szegényes lenne az ünnepi asztal. Arrafelé a tojásfestésnek szintén a hagyományos módszerei terjedtek el. A különböző zöld levelekkel díszített, harisnyába kötött, hagymahéjban főtt tojás a legkedveltebb. A kárpátaljaiak számára újdonságnak tűnhet a tojástörő verseny, ami arrafelé továbbra is élő hagyomány. A játék lényege, hogy a fiatal legények összekoccantják a frissen kapott hímestojásokat. Ezek közül, amelyiknek a héja nem törik be, annak a tulajdonosa marad versenyben, s nyereménye pedig a többi megtört tojás.

Megtudtuk, hogy az alkalomra érkező gyerekek számára különböző foglalkozásokat tartottak. A nap folyamán a fiatalok a hímes tojás készítésének többféle módját sajátították el, s részt vehettek a húsvéti kalács díszítésében is. Varga István elmondta, hogy a következő gasztroalkalomra előreláthatólag májusban kerül sor, amikor is a résztvevők a vasárnapi ünnepi menü fogásait készítik majd el.

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Események

Copyright © 2025 KMMI