Horváth Anna személyét és munkásságát méltatták a Munkácsy Mihály Magyar Házban

„Csak tiszta szívvel és tiszta lélekkel lehet hozzányúlni az agyaghoz, papírhoz, ceruzához, emberhez” – vallotta a kárpátaljai magyar képzőművészet és művészeti élet meghatározó egyénisége, Beregszász egykori kiváló szobrásza és keramikusa, Horváth Anna. Az ő személyére emlékeztek és munkássága előtt tisztelegtek október 11-én a Munkácsy Mihály Magyar Házban megtartott filmbemutatón és kiállításmegnyitón.

Horváth Anna a kárpátaljai magyar képzőművészet meghatározó egyénisége volt. Beregszászban élt és alkotott. Érettségi után, 1946-tól a beregszászi téglagyárban dolgozott, ahol megismerte kerámiáinak és érmeinek alapanyagát, az agyagot. Autodidakta művész volt, aki mestereinek Erdélyi Bélát, Manajló Ferencet és Boksay Józsefet tartotta. A kárpátaljai és magyarországi népművészet hagyományaira épülő, a népi élet jeleneteit ábrázoló zsánerszobrai ismertté tették nevét. Szerény méretű kerámiafigurái a népi élet élénk jeleneteit örökítik meg. Éremművészként rendszeresen szerepelt rangos nemzetközi kiállításokon. Sokoldalú művészként több művészeti területtel is foglalkozott, mint például a díszlettervezés, kisplasztika, monumentális szobrászat, rézdomborítás, belsőépítészet, grafika, festészet, emellett kisprózákat is írt. Alkotásai számos hazai és külföldi kiállításokon szerepeltek, munkásságát neves díjakkal ismerték el.

„Vannak művészek, akik azon túl, hogy maradandót alkottak, szűkebb pátriájuk irányadói, szellemi életének meghatározó szereplői voltak. Ilyen művész és kivételes egyéniség volt Horváth Anna – ahogy a kiállítás címe is jelzi, mindenki Annuskája – szobrász, keramikus, aki munkáival messze földre elvitte Beregszász jó hírét, egyben egész életével e vidék lakóit szolgálta” – emelte ki köszöntőjében Papp Ferenc ungvári magyar konzul. „Azt mondják, hogy a nagy ember minden közegben és minden mérték szerint nagy, ezért Horváth Annára olyan emberként kell tekinteni, aki kisvárosi lányként is örök érvényűt alkotott. Munkásemberek gyermeke volt, akikhez élete végéig hű maradt, művészi szintre emelve fel az egyszerű munkásemberek életének megjelenítését” – tette hozzá a diplomata.

„Változatlanul, mozdulatlanul éltem az életem, mint egy bezárt világban. És ez egy nagyon szép élet. Közben bejött hozzám a világ” – Horváth Anna ezen gondolatai köré épül fel Fehér Rita, a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány elnökének legújabb filmje, a Mindenki Annuskája, melyet a művésznő halálának 18. évfordulóján mutattak be először a közönségnek. A dokumentumfilmben megszólalók – köztük Finta Éva és lánya, Szabó Eszter, Matl Péter, Kovács Elemér, Bárdos István, Fring Erzsébet, Csernyiga Gyula, Grica László, Máté Magdolna, Magyar Gergely – közösen idézték fel Horváth Anna sokoldalú egyéniségét. A filmben maga a művésznő is feltűnik, aki egy vele készített korábbi interjú részletein keresztül ad betekintést saját életébe.

Felszólalásában Fehér Rita elmondta, rendkívül hálás a lehetőségért, hogy ő készíthette el a Vérke-parti város újabb kiemelkedő személyét bemutató filmet. Mint fogalmazott: meggyőződése, hogy az elmúlt másfél évszázad során Beregszászban tevékenykedő kiváló emberek – köztük Linner Bertalan sebészorvos, számos tanár, iparos és művész – meghatározó hatást gyakoroltak és alakították a város szellemiségét, s jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Beregszász a kárpátaljai magyarság szellemi-kulturális központjává vált.

A filmvetítést követően a jelenlévők a patinás épület tetőtéri galériájába vonultak át, ahol Horváth Anna kiállított festményei, grafikái, kisplasztikái és érmei között elsőként Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója mondott köszöntőt. Felidézte, hogy amikor néhány évvel ezelőtt megvásárolták Erdélyi Béla, az erős magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljai festőiskola egyik alapítójának a vár tövében álló házát, mely ma már emlékházként, kiállítóteremként és alkotóműhelyként funkcionál, arra gondoltak, hogy ehhez hasonlóan méltó helyet kellene létrehozni Horváth Anna életművének bemutatására Beregszászban. „Az épület már áll, s reméljük, még ebben az évben meg is tudjuk nyitni a látogatók előtt” – fejezte ki bizakodását Tarpai József.

Heizer Antal, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete köszöntőjében elmondta, nagy köszönettel tartozik kárpátaljai útja szervezőinek azért, hogy a helyi politikusokkal és közéleti szereplőkkel való találkozók megszervezése mellett lehetővé tették, hogy egy ilyen színvonalas kulturális rendezvényen is részt vegyen kétnapos kárpátaljai munkalátogatása alatt. A nagykövet arról biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország a továbbiakban is támogatni fogja a kárpátaljai magyarságot nyelvének, kultúrájának, hagyományainak megőrzésében.

Meghatódva szólt a jelenlévőkhöz Horváth Anna hagyatékának őrzője, a József Attila-díjas költő, Finta Éva, aki aláhúzta: Horváth Anna gazdag életműve tovább él, melyet a művésznő nevét viselő emlékházban a közeljövőben méltó környezetben csodálhatnak meg beregszásziak és a városba látogatók egyaránt.

Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, Horváth Anna tanítványa elismerően beszélt egykori tanáráról, akinek személyisége „tovább munkálkodik azok lelkében, akik ismerték, felnéztek rá és megfogadták útmutatásait” – fogalmazott.

A kiállítás – melynek anyagai Finta Éva, Szabó Eszter, a Beregszászi 6. Számú Horváth Anna Gimnázium és múzeuma, a Beregvidéki Múzeum, Kovács Elemér, Kovács László és Csernyiga Gyula gyűjteményeinek darabjai – november közepéig tekinthető meg a Munkácsy Mihály Magyar Házban előzetes egyeztetést követően.