Az elismert kárpátaljai származású grafikus-keramikus Holló Katalin grafikáiból nyílt újabb kiállítás Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály Galériájában október 11-én.
A kiállítás ünnepélyes megnyitójának bevezetéseként Beke Mihály András első beosztott konzul köszöntötte a jelen lévő művészetkedvelőket, majd Szilágyi Mátyás főkonzul szólt az egybegyűltekhez, bemutatva a művész életútját és munkásságának meghatározó elemeit.
Holló Katalin Kárpátalján született, de már jó ideje, 1972 óta Budapesten gyarapítja a magyar és kárpátaljai művészek hírnevét. Az Ungvári Iparművészeti Szakiskolában szerzett keramikus-mesteri oklevelet, mesterei Duncsák Attila, Medveczkyné Luták Edit és Harry Csuvalov voltak. Pályája kezdetén párhuzamosan foglalkozott grafikával és kerámiakészítéssel, azonban később a grafikai kifejezésmódot választotta. Stílusát az elvont, absztrakt gondolkodás és technikai sokszínűség jellemzi, s képei egy távolinak mondható, belső világba vezetnek, ahol az összefüggéseket a sajátos vonalvezetés, a részek és kompozíciós egységek egymáshoz való térbeli viszonya határozza meg – mutatott rá Szilágyi Mátyás.
„A különleges formák, vonalak mögött mély mondanivaló húzódik meg, amit azonban a művész indirekt módon fogalmaz meg, s a befogadó, a szemlélődő feladatává teszi, hogy feltárja azokat” – hívta fel a figyelmet a főkonzul az alkotásokban rejlő titokzatosságra.
A képek előtt állva elgondolkodunk azon: mit ábrázolnak, és ki alkotta meg őket? „Talán egy tudós jegyzeteivel állunk szemben, aki a mikroszkóp lencséjében látott mikrokozmoszról készítette feljegyzéseit, vagy egy építész kezei alól kerültek ki a munkák, aki egy ismeretlen városnak és környékének madártávlatból ábrázolt szerkezeti és domborzati térképét vetette papírra, esetleg egy kalligrafikus munkái előtt állunk, aki egy eddig megfejthetetlen protoírás rendszerében írott feljegyzéseit közli velünk egy ismeretlen kultúráról. Számomra a munkák leginkább grafikai novellákként értelmezhetők, amelyeknek az olvasása közben mindannyian magunk göngyölíthetjük fel Holló Katalin gondolatszálait” – jegyezte meg a diplomata.
Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) elnöke aláhúzta, hogy Holló Katalin művészete a szentendrei iskola és a Barta Lajos Stúdió gondolatiságával hozható párhuzamba, ugyanis egy olyan avantgárd gondolat- és formavilág jelenik meg a képeiben, amely a ’70-es években igazán eredeti munkákat eredményezett.
„Általában a gondolataimat vetem papírra. Mindent, amit más szóban fogalmaz meg, én vonalakkal fejezek ki” – osztotta meg a jelenlévőkkel Holló Katalin. A művész kiemelte, hogy mindig vonzotta a grafikai kifejezésmód, a vonalak szépsége, a barlangrajzok, a népművészet bűvölete, s lenyűgözőnek találja az egyszerűséget és a vonal erejét.
A kiállításmegnyitón jelen volt a grafikus egykori rajztanára is, Harry Csuvalov, aki igazán elismerően beszélt Holló Katalin művészetéről.
„Ahány vonal, annyi forma, annyiféle érzelem, észlelés, emlék, absztrakció, jel, szimbólum, lenyomat az élet dolgairól, a mindenség harmóniájáról, egyensúlyáról...” – ezt maga a művész osztotta meg néhány évvel ezelőtt grafikáinak lényegéről. Holló Katalin alkotásai vallomások a világról, a benne lévő emberről, a szűkebb és tágabb környezetről – a művész legbelső világának felszínre hozói.
Galéria
