Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2025. augusztus 01.
A Beregszászi Magyar Katolikus Központ és a Zahid Finance Group Kft. közös szervezésében ünnepélyes keretek között avatták fel Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész a szász pásztor legendája nyomán készült szobrát a beregszászi római katolikus templom udvarában. Az alkotás Beregszász nevének eredetmondáját jeleníti meg, amelyet Tompa Mihály fogalmazott meg költeményében.
A történet középpontjában a bátor szász pásztor és győzedelmes bikája áll, akiknek küzdelméből – a rege szerint – maga Beregszász született. Az alkotás egyszerre emlékezetet múltunkra, kultúránkra, hagyományainkra, és jövőt is mutat, azt a közösséget, amely emlékezik, alkot és összefog. Emellett különös jelentőséggel bírt, hogy az esemény éppen július 30-án valósult meg, Tompa Mihály halálának évfordulóján. A költő 1868. július 30-án hunyt el Hanván, és munkássága, közte A szász pásztor című versének öröksége máig velünk él.
– Mai ünnepségünk szentmisével kezdődött, s a Molnár János atya által felolvasott evangélium a földbe rejtett kincsről szólt. Azonnal a regére gondoltam, amikor a szász pásztor megtalálta a kincset, felépítette ezt az ősi templomot, ami köré Beregszász épült. S valamilyen szinten képletesen is, hiszen 1063 az első írásos emléke a Vérke-parti városnak – kezdte köszöntőjét Tarpai József, a Zahid Finance Group Kft. igazgatója. – Hét évvel ezelőtt született az ötlet, hogy állítsuk vissza azt a katolikus központot, amit a szovjetek elvettek az egyháztól. Hat ingatlant sikerült visszavásárolni és felújítani, elsőként a Pásztor Ferenc Házat, ahol egy zarándok központot hoztunk létre, egy évvel ezelőtt pedig átadtuk a Horváth Anna Múzeumot. Ezek az épületek egy udvaron helyezkednek el, amit folyamatosan igyekszünk szépíteni. Mester Andrással, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnökével arra gondoltunk, hogy különböző eseményeknek is helyt adhat ez a tér, többek mellett néhány éve az adventi vásárra már itt kerül sor. A teret pedig alkotásokkal szeretnénk még igényesebbé tenni, hála és öröm tölti el a szívem, hogy Matl Péter szobra ezt az udvart díszíti.
Úgy vélem, az ide látogatók megismerhetik, hogy a város milyen alapokon nyugszik, milyen kultúrával, legendával rendelkezik. Tehát turisztikai látványosság is ez a helyszín, másrészt nemzetmegtartó ereje is van, hiszen mindenkinek büszkének kell lennie arra, hogy Tompa Mihály papírra vetette ezt a mondát, akinek a nevét utca is viseli a városban. – jegyezte meg Tarpai József, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki kiveszi a részét a szépítési, újítási munkálatokból, hogy a tér még szebb része legyen a városnak, méltó legyen a katolikus központ elnevezésnek.
Buczkó István, a beregszászi konzulátus vezető konzulja kifejtette, az ünnepség Beregszászról szól, de nem csak a beregszásziaknak, hanem a környéken élőknek is.
– A Képes krónika adatai szerint ezen a vidéken a honfoglaló magyarok hadai huzamosabb ideig tartózkodtak, s honszerző őseink a 9-10. században telepedtek le itt. A szász pásztor legendája pedig egy olyan romantikus történet, amely sejtelmességével és kalandos voltával vonzó genezise a Beregszász helységnévnek. A két bika viadala folytán mély gödör keletkezett, ahol aranyra leltek, és úgy határoztak a pásztorok, hogy az aranyból templomot építenek. Mi ma ennek a templomnak a tövében állunk, abban a városban, amely minden nehézség után talpra tudott állni. Mindkét világháborút követően ez a város volt a kárpátaljai magyarság kulturális központja, s mind a mai napig az – hangsúlyozta a diplomata.
Matl Péter nem lehetett személyesen jelen az átadóünnepségen, de gondolatait tolmácsolták. A szobrászművész a levélben kihangsúlyozta, egy újabb művel bővült Beregszász, méghozzá a messzi múltba visszatekintő történettel, amit büszkén készített el.
Az alkotást Tarpai József, Buczkó István, Molnár János római katolikus esperes-plébános, valamint Gombor Bence, az ungvári főkonzulátus konzulja leplezték le. Molnár János Isten áldását kérte az alkotásra, a megjelentekre, az ünnepségre. Kihangsúlyozta, az, hogy a templomudvar épül-szépül, mindenképp a jövőt jelenti, azt, hogy van jövője a katolikus egyháznak, a közösségnek. Hiszen ahol a sok negatív történés ellenére építkeznek, ott bíznak a jövőben és az Úr Isten segítségében.
– Ezzel a szoborral a múltunk előtt szeretnénk tisztelegni. Minden egyes népnek, minden egyes közösségnek megvan a dicső múltja, amelyre mindig tisztelettel tekintünk vissza. A most felavatott alkotás a mi múltunkra emlékeztet bennünket, emlékeztet azokra az értékekre, amelyek mellett kiálltak abban az időben, amikor a monda szerint megtalálva a kincset hálából felépítették a templomot. Ehhez a templomhoz ragaszkodunk mindmáig, ez a templom jelenti számunkra az Istennel való találkozás helyét – hangsúlyozta az esperes-plébános. Majd elárulta, augusztus 20-án IV. Béla mellszobra kerül felavatásra, aki szintén kapcsolódik a római katolikus közösséghez, Beregszász városához, hiszen ő adományozta a városi rangot a településnek.
Az ünnepség kulturális részében a Beregszászi Szent Kereszt Plébánia kórusának előadásában Schober Ottó Beregszász című versének megzenésített változatát hallhattuk. Ferku Szilveszter a Kárpátia zenekar Piros szív, fehér hó, zöld levél című dalát adta elő. Tompa Mihály Beregszász című költeményét pedig a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagjainak előadásában hallhattuk.
1793. augusztus 10-én nyitotta meg kapuit a világ legnagyobb múzeuma, a Louvre. 60 600 négyzetméteren több mint 380 000 kiállítási tárgy van itt kiállítva, ha minden egyes kiállítási tárgyra csak 30 másodpercet szánnánk, akkor is 100 teljes napba telne, míg mindent végignéznénk.
A két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter alig két holdátmérőnyi távolságra kerül egymástól a keleti látóhatár fölött, így az augusztus 11. és 13. közötti hajnalokon a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelensége lesz megfigyelhető – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Lónyay János Tuzséron látta meg a napvilágot 1828. június 29-én id. Lónyay János (1796–1859) politikus, beregi alispán és felesége, Lónyay Florentina (1796–1885) családjában.
Beregszász közelében, az Ardai-hegyen egy eddig ismeretlen középkori kővár maradványait találták meg a régészek. A pontos lelőhelyet és az eddig ismert adatokat augusztus 7-én egy sajtótájékoztatón jelentették be Ungváron.
