Kárpátaljai siker a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázaton

A matyó hímzés fővárosában, Mezőkövesden harmincegyedik alkalommal rendezték meg a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázatot. A megmérettetés nemcsak a magyar népi kézművesség egyik legfontosabb fóruma, de élő bizonyítéka annak is, hogy a hagyomány ma is él, határokon innen és túl.

A pályázat névadója Kisjankó Bori, a matyó hímzés ikonikus alakja, aki nemcsak Mezőkövesd, de az egész magyar népművészet meghatározó egyénisége volt. Az ő örökségét viszik tovább azok, akik ma is fonalat és tűt ragadnak – s közülük egy kis kárpátaljai közösség most ismét a legjobbak közé került.

‒ Nagyon büszke vagyok arra, hogy ez a hímzőpályázat Mezőkövesden van, a matyó népművészet köré épül, és hogy Kisjankó Bori néni ‒ mi itt így mondjuk ‒ a kitalálója és névadója. Ez nagy büszkeség a mezőkövesdieknek, a matyóságnak. Nagyszerű dolog, hogy a rendezvényt immár 31. alkalommal rendezik meg. Ahogy én visszaemlékszem az elmúlt 31 évre, ez egyre kiterjedtebb. Roppant nagy elismerése ennek a kiállításnak, ennek a kulturális értéknek, hogy ez a határokon túliakat is megérinti, és hogy így a magyar kultúrát, a magyar hímzést, a magyar népművészetet, az összmagyar népi kultúrát is fenn tudjuk tartani. Külön öröm számunkra, hogy ilyen időkben Kárpátaljáról is el tudtak jönni, és nevezni, sőt díjat is nyerni. Minden elismerésem az övék, így kell legyen, hiszen mi, magyarok határon túl vagy az anyaországban össze kell hogy fogjunk, akár kultúráról vagy bármiről legyen szó. Ilyeneknek kell lennünk nekünk, magyarok” – mondta el büszkén Tállai András parlamenti államtitkár, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A hímzőpályázatra idén rekordszámú nevezés érkezett. A több mint 400 beküldött alkotás közül a legjobbak díjat kaptak, köztük a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely is, akik a beregi keresztszemes hímzés hagyományainak továbbéltetéséért részesültek elismerésben.

‒ Óriási megtiszteltetés számunkra és nagy örömmel tölt el, hogy a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely tagjai immár másodszor vettek részt a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázaton, és ezúttal díjat is nyertünk. Nagyon sok munkát fektettünk bele ezekbe a pályamunkákba, hiszen 2021-től folyamatosan foglalkozunk a hímzések elsajátításával, elkészítésével, és reméljük, hogy a jövőben ugyanilyen sikeresen fogunk majd tudni részt venni magyarországi pályázatokon – mondta el Vass Veronika, a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely vezetője.

A sikert nemcsak a kézügyesség és a népi motívumok hozták meg, hanem a kárpátaljai közösségi szellem is. A hímző asszonyok nemcsak megőrizni, de újraértelmezni is szeretnék a saját örökségüket. A műhelyt a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület hívta életre.

‒ A kárpátaljai értékek népszerűsítésének a folyamatában nagyon fontosnak éreztük azt, hogy létrejöjjön egy olyan közösség, akik a kárpátaljai autentikus mintakincset hímzik le. Ők a kárpátaljai hímző asszonyok. Korábban nem működött hímzőműhely Kárpátalján, ezért nagyon fontosnak éreztük, hogy ezt a kis közösséget megalapítsuk, és igyekszünk, illetve igyekeztünk minden támogatást megadni számukra az elmúlt 4 évben, hogy a szakmai zsűri elismerését újra és újra kiérdemeljék. Ezért vagyunk ma is itt, hiszen második alkalommal pályáztunk a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázatra, s a szakmai zsűri úgy ítélte meg, hogy ismét kitünteti díjával a kis közösségünket – tudtuk meg Molnár Eleonórától, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnökétől.

A sikerhez szakmai iránymutatás is kellett. Szuperné Bohus Judit, a Magyar Kultúra Lovagja évek óta mentorálja a kárpátaljai hímzőket. Számára ez nemcsak munka, hanem szívügy.

– Hálás vagyok a sorsnak és az életnek, hogy nekem jutott az a feladat, hogy a kárpátaljai hímzőhellyel egy kicsit együtt tudjunk dolgozni. Az, hogy ilyen fantasztikus eredményeket érnek el, az maguknak a hímzőknek köszönhető, hiszen gondolkodás nélkül elmondják, megcsinálják, online találkozáskor kérdeznek, és mindent, de mindent létrehoznak, amit én mondok. Mindez nagyon-nagyon fontos, hiszen annak idején, 2014-ben láttam egy könyvet, egy gyűjtést az értékekről, és akkor úgy gondoltam, hogy a kárpátaljainak sokkal, de sokkal több értékük van, mint amennyi abban a könyvben van. Ekkor lett az én szívem csücske a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely, melynek minden egyes tagja fiatal, erős, akik tenni akarnak a hagyományaikért, ami nagyon fontos abban a régióban és abban a helyzetben, ahol most vannak – nyilatkozta Szuperné Bohus Judit.

A Kisjankó Bori-pályázat mára az egész Kárpát-medencét összefogó kulturális esemény, amelyben nemcsak anyaországi, hanem határon túli alkotók is részt vesznek, közösen őrizve a magyar kézműveshagyományokat.

A hagyomány nem poros múzeumi tárgy, hanem élő inspiráció. Egyre többen fordulnak vissza gyökereikhez, keresve azt az egyediséget, amit csak a saját kultúránk adhat.

A Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely sikere jelzi, hogy a hagyomány nem vitrinekbe való, hanem élő tudás, amit öltésről öltésre továbbadunk. Az összmagyar kultúra ereje pedig abban van, hogy minden vidék a saját mintáját varrja bele a közös történetünkbe.