Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. július 02.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót felmutatni, élményt nyújtani a XXI. század művészetkedvelő közönségének.
Ezen alkotók egyike Villásek Tibor, akinek szülővárosában, a Munkácsy Mihály Magyar Házban nyílt jubileumi kiállítása. Tudni kell, hogy Villásek Tibor művészcsaládban nőtt fel, hisz édesapja, Villásek Rudolf, nagyapja Erdélyi János – akinek testvére a híres Erdélyi Béla –, valamennyien festőművészek voltak. A művész már ifjúkorában részt vett olyan alkotótáborokban, ahol a kárpátaljai festőiskola nagyöregjei – Soltész Zoltán, Glück Gábor, Kontratovics Ernő – látták el sok hasznos tudnivalóval.
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagja számos nemzetközi alkotótáborban és csoportos kiállításon vett részt az elmúlt évtizedek során. Önálló kiállítását Budapesten és Magyarország Beregszászi Konzulátusán rendezték meg.
A mostani munkácsi tárlat megnyitóján Tarpai József, az intézmény igazgatója arra emlékeztetett, hogy Villásek Tibor igen sokat tett azért, hogy Erdélyi Béla munkácsi szülőháza ma alkotóházként működhet. Reméljük, hangsúlyozta az intézményvezető, hogy az elkövetkező hónapokban a maihoz hasonló művészeti élményekben lesz részünk.
Nagy öröm valamennyiünk számára, hogy a több mint két éve tartó háború ellenére a pezsgő kulturális élet folytatódik a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Fontos, hogy az intézmény megmaradjon a kárpátaljai kulturális és szellemi élet fellegvárának, s ezt segíti elő főkonzulátusunk is – mutatott rá köszöntőjében Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja. Meggyőződésem, hogy ezekben a nehéz időkben még inkább fontos, hogy legyenek olyan tartalmas, építő jellegű kulturális programok, amelyek valamelyest ellensúlyozni tudják a háború okozta félelmet és bizonytalanságot. Villásek Tibor festményei pedig azt bizonyítják, hogy az élet szép, az élethez ragaszkodni kell, fejezte be köszöntőjét a diplomata.
Andrij Csebikin, Ukrajna Érdemes Művésze felhívta a figyelmet arra, hogy a most kiállító művész festményeiből átsugárzik a természet és a szülőföld szeretete.
Erfán Ferenc, a Kárpátaljai Boksay József Szépművészeti Múzeum igazgatója arra emlékeztetett, hogy Villásek Tibor a korábbi nemzedékek útját járva, az ő örökségükből merítve saját festészeti stílust teremtett, amely egyedi és összetéveszthetetlen.
Itt minden ecsetvonásnak helye van, fogalmazott a képekre mutatva Kopriva Attila, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia docense. Emellett az alkotó mindig új utakat keres, hogy még mélyebben tudja átadni azokat az élményeket, amelyek őt érik.
A kárpáti táj csodálatos nemcsak a művészek, de valamennyi itt élő számára, mondta végezetül Villásek Tibor. Lehet benne gyönyörködni és belőle ihletet meríteni. Egy festőművész számára a hagyománytisztelet és a megújulás alapvető fontossággal bír. Köszönet és hála mindazon jó barátoknak és ismerősöknek, akik eljöttek a mai alkalomra.
A tárlat megnyitóját Vitalij Brecko harmonikajátéka tette emlékezetessé.
Az Ukrán Nemzeti Bank ezüst emlékérmét mutatott be az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása 250. évfordulója alkalmából. A 10 hrivnya névértékű érme bemutatójára az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének ünnepségén került sor.
A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága idén is folytatta azt a szép hagyományát, amelynek keretében a Beregszászhoz és a Beregvidékhez kötődő, példamutató életutat bejárt nőalakok előtt tiszteleg. A beregszászi Budapest parkban kialakított emlékkertben minden évben egy-egy újabb rózsatő és emléktábla ...
A régi szép aratóünnep liturgikus neve: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél”, latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis.
1818. július 1-jén jött a világra Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója. Nem érte már meg, hogy az antiszepszis elve előbb Londonban az elsőségét elismerő Lister, majd Pasteur révén Párizsban és a végén a bécsi orvosok között is...
