Írta: (felvégi) | Forrás: karpataljalap.net | 2021. január 02.
Már legalább nyolcvanéves hagyomány, hogy január elsején az új esztendő beköszönte mellett, Petőfi Sándor születésének emléknapját is méltatják Badalóban. Nem volt ez másképp a 2021-es év első napján sem: a Tisza-parti település lakói gyülekezeti közösségben emlékeztek meg a magyar történelem talán legismertebb költőjéről.
Igehirdetésében Sápi Zsolt református lelkipásztor a Szentírás legismertebb igéjével (János 3.16.) – Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen – tett tanúbizonyságot a Mindenható feltétel nélküli szeretetéről.
Nemzeti imánk, a Himnusz eléneklését követően Jakab Lajos helyi családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, felelevenítvén azt a tényt, hogy a 198 éve született költőóriás 1847 júliusában járt Badalóban, amikor útban menyasszonyához, Szendrey Júliához, itt kelt át a Tiszán.
,,Petőfi Sándor rövid, de annál tartalmasabb életútjáról, költeményeiről, az 1848–49-es szabadságharcban betöltött szerepéről már sok mindent leírtak, én igazából arra gondolok, hogy mit élhetne át a költő, ha közel két évszázad után újra környékünkre tévedne… – mondta a KMKSZ helyi első embere. ,,Megtapasztalhatná mindenekelőtt az itt élő magyarságnak azt a létfenntartásra irányuló küzdelmét, amellyel egy számunkra idegen országban élve, évtizedek óta próbálja megélni nemzeti identitását, hitét, az anyaországhoz való kötődését. Petőfi szabadságérzetét és nemzetszeretetét bizonyára az is felháborítaná, hogy az itteni államhatalom talán még sohasem gyakorolt akkora nyomást a kárpátaljai magyarságra, mint a világjárványtól amúgy is megterhelt 2020-as évben.
Miután a szónok tételesen is felsorolta ezeket a történéseket, így zárta mondandóját: Azért kell a jövőben még inkább összefognunk, kitartanunk és megmaradnunk, hogy az itt élő gyermekeink, unokáink még 20, 30 és 50 év múlva is anyanyelvünkön beszélhessenek és gyakorolják hitüket. Míg 2020 a nemzeti összetartozás éve volt, addig legyen 2021 a nemzeti újrakezdés éve!
Szilágyi Mátyás főkonzul üdvözletét és újévi jókívánságait tolmácsolta a helyieknek Békéssyné dr. Lukács Angéla, a beregszászi magyar konzul, aki példaértékűnek nevezte, hogy ebben a közösségben ilyen odaadással és hittel ápolják Petőfi Sándor születésének emléknapját, és minden évben megemlékeznek erről a jeles eseményről.
Beszédében szólt a családok fontosságáról, a nemzeti és hitbéli dolgaink megéléséről, illetve az igehirdetésben is elhangzott feltétel nélküli szeretetről, amellyel az Úristen szereti az embert. A konzul asszony zárásként a reformátusok által hitvalló énekként is nevezett 461. dicséret 4. versét idézte fel: „Kétségem-, félelmem- s bánatimban Tudom, bizton vagyok karjaidban… Az Úr mindig velem, mindig velem.”
Köszöntötte a gyülekezeti közösséget Szalai Imre, Badaló elöljárója is, aki Arany Jánosnak abból a verséből idézett, amelyet egyik legjobb barátja, Petőfi Sándor halálának emlékére írt.
Jakab Tamás Petőfi Sándor Mi lelt? című költeményét adta elő.
Az istentisztelet végén az emlékezők megkoszorúzták a templom külső falán lévő Petőfi Sándor emléktáblát, majd a Szózat eléneklésével zárult az ünnepi megemlékezés.
Egy év kihagyás után új lendülettel indult újra a Kárpátaljai KultúrKaraván programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai közösségek számára elérhetővé tegye a minőségi magyar kultúrát, művészetet és közösségi élményt. A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával megvalósu...
108 évvel ezelőtt, 1917. május 13-án kezdődtek a Mária-jelenések Fatimában, a Fatima város közelében lévő a Cova da Iria nevű helyen, amikor három pásztorgyereknek megjelent egy gyönyörű női alak. A tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto elmondása s...
A beregszászi Na'Conxypan Galéria megnyitása óta meghatározó művészeti helyszíne Kárpátaljának. A galéria nem csupán kiállítótér, hanem találkozási pont, párbeszédhely, ahol kortárs alkotók és művészetkedvelők új szellemi és vizuális élményekkel gazdagodhatnak. Május 7-én a nyári szünet előtti utols...
„A táncház nem produkció, hanem olyan szórakozási forma, amelyben a népzene és a néptánc – zenei és mozgásnyelvi anyanyelvként – eredeti formájában és eredeti funkciójában jelenik meg” – fogalmazott a „modern” táncházakról Halmos Béla népzenész, népzenekutató. Akinek kezdeményezésére 2012-től, a tán...
