Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából Beregszászban a három évvel ezelőtt felállított emlékoszlopnál tartottak ünnepséget.
Dr. Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke kiemelte, az, hogy ma itt állhatunk, az ’56-os hősöknek köszönhető, hiszen ők kezdték lebontani a kommunizmus falát.
– Ma emlékezzünk azokra a fiatalokra is, akik Kárpátalján is nyíltan kimondták azt, hogy „ruszkik haza”.
A mi felelősségünk, akik egy bizonyos szempontból sokkal könnyebb korban élünk, az, hogy azok emlékét, akik kiverték a kommunizmus építményéből az első téglákat, és megkezdték annak lebontását, megőrizzük – fejtette ki a szervezet elnöke.
– Évfordulóink általában szabadságküzdelmekről, az elnyomás elleni felkelésről szólnak. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kezdetének napja emblematikus dátum, mely illeszkedik a korábbi történelmi sorozatba – kezdte beszédét Szilágyi Mátyás. – Ma a vasútállomás mellett felállított kopjafánál a kárpátaljai magyar hősök emléke előtt hajtunk fejet. Büszkék vagyunk azokra a kárpátaljaiakra, beregszásziakra, akik 1956 októberében felvállalták a magyar forradalom ügyét. Állíthatjuk, hogy a 20. században ők voltak a magyar nemzeti összefogás legbátrabb és legigazibb harcosai – fogalmazott a beregszászi konzulátus főkonzulja.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az ’56-os forradalom jelentőségéről beszélt, a magyarság történetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Kihangsúlyozta, mindig, ma is ki kell állni a jogainkért, majd köszönetet mondott Magyarországnak, az egész Kárpát-medencei magyarságnak az irántunk tanúsított szolidaritásért, amit kifejt.
A beregszászi megemlékezés a kopjafa megkoszorúzásával ért véget.
A szabadság azt jelenti, hogy magunk döntünk a sorsunkról. Nem hagyjuk, hogy más államok, nemzetek érdekei befolyásoljanak bennünket. Mi, magyarok a nemzeti függetlenségért a legnagyobb túlerővel szemben is felvesszük a harcot – hangzott el az 1956-os megemlékezésen Ungváron.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, a beregszászi konzulátus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség a megyeszékhelyen közösen emlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulójáról.
– A magyar nemzet számára nem ért véget a küzdelem a második világháború befejezésével, megszállás megszállást követett, és mi szakadatlanul harcoltunk az idegen megszállás, a kommunista diktatúra, a kiszolgáltatottság és a félelem ellen – kezdte beszédét Buhajla József főkonzul, majd tömör történelmi áttekintést adott az 1956-os budapesti eseményekről, melynek dicsőséges tizenkét napja nem hozta el a várva várt szabadságot, helyette megtorlás és véres terror következett.
Emlékeztetett, hogy Kárpátalja megye volt a szovjet katonai beavatkozás és a magyar forradalom leverését követő politikai megtorlások logisztikai központja. Ugyanakkor Kárpátalján nagyon sokan szimpatizáltak a magyar forradalmárokkal, és ezért több ezer embert vetettek börtönbe vagy hurcoltak meg.
– A szabadság azt jelenti, hogy magunk döntünk a sorsunkról. Nem hagyjuk, hogy más államok, nemzetek érdekei befolyásoljanak bennünket. Mi, magyarok, a nemzeti függetlenségért a legnagyobb túlerővel szemben is felvesszük a harcot. Köszönettel és hálával tartozunk azoknak a magyarországi forradalmároknak, akik az első szöget ütötték a kommunizmus és a jaltai rendszer koporsójába.
Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell.
Ez a szabadság, amely most megadatott nekünk, nekik köszönhető. Nekik, akik harcoltak vagy ellenálltak, nekik, akik egy történelmi pillanatban a legdrágábbat, az életüket adták a szabadságunkért, mert múlt nélkül, példaképek nélkül nincs jövőnk! – hangsúlyozta a diplomata.
– Október huszonharmadika arról tanúskodik, hogy a remény soha nem veszhet el – ezt már Zubánics László UMDSZ-elnök emelte ki felszólalásában. – A szabadság egy olyan megfoghatatlan fogalom, amely mindig ott él az emberek szívében, és amit onnan nem lehet kiirtani.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke köszönetet mondott azoknak a kutatóknak, többek között Horváth Sándornak és Dupka Györgynek, akik az 1956-os eseményeket elhelyezték a köztudatban, és ma már rekonstruálni tudjuk az akkori, vidékünkön lezajlott történéseket.
Beszédét költői kérdéssel zárta, miszerint ha esetleg egy ilyen történelmi esemény állna elő, van-e bennünk bátorság megtenni azt, amit ezek az emberek megtettek? Van-e bennünk hűség a nemzet iránt, van-e bennünk szándék vagy akarat, hogy mindenki a maga helyén, ott ahová rendelte a Jóisten, helytálljon szóban, tettben, gondolatban..?
Beszédet mondott még Olekszij Hetmanenko, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnökhelyettese, valamint Igor Fartusok, az Ungvári Városi Tanács alpolgármestere. Az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola diákjai énekkel készültek.
Az emlékmű előtti főhajtás és koszorúzás után a tömeg az ungvári börtön falán lévő emléktáblához vonult át.
Az ünnepi program zárásaként a Kárpátaljai Megyei Állami Ukrán Zenei-Drámai Színházban tartanak műsort, ahol Bacskai József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára mond beszédet.
