Felhangolva: Paládi Máté

Az idei Virtuózok előválogatóján nyolc kárpátaljai fiatal is részt vett, ahol a megmérettetés eredményeképpen ketten jutottak tovább, és hárman kaptak különdíjat. Most Paládi Mátét mutatjuk be, aki arról mesél, hogy milyen helyet foglal a zene és a hangszer az életében.

— Néhány szóval mutatkozz be. Hol élsz jelenleg, mivel foglalkozol?

— Paládi Máténak hívnak, 19 éves vagyok. Tiszapéterfalván nőttem fel, itt kezdtem meg alapfokú tanulmányaimat. Jelenleg Budapesten élek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen hallgatója vagyok.

— Hogy kerültél Budapestre? 

— Mondhatjuk, hogy a zenei pálya vezetett engem ide. Tiszapéterfalván jártam zeneiskolába, később Ungváron gyarapítottam tudásomat a Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolában a kiváló Szakács Marianna tanárnő kezei alatt, de a háború miatt hamarabb fejeztem be ott a tanulmányaimat. Maga az iskola négyéves, viszont én már a harmadik év után, 2023. nyarán felvételiztem a Zeneakadémiára, ahol immáron második éve tanulok.

— Hogyan került az életed középpontjába a zongora? Mikor kezdődött a zene iránti odaadásod és elhivatottságod?

—  A szüleim szerették volna, hogy zenét tanuljak, én pedig a zongorát választottam, amin majd 7 évesen kezdtem el játszani.

— Miért választottad a zongorát?

—  Az óvodában volt egy pianínó. Megtetszett a hangzása, a sok fekete-fehér billentyű, de hát a zongora még impozánsabb hangszer. Külseje tekintélyt parancsoló, hangzása pedig olyan skálán mozog, amely a legbensőségesebb pianótól kezdve, akár egy zenekari hatást is elő tud idézni.

— Ezt már óvodásként is kinézted a hangszerből?

—  Igen.

— Amikor már jártál zeneiskolába, akkor gyorsan kiderült az, hogy ügyes vagy, és jobban érdekel jobban a zene, mint esetleg egy átlagos gyereket?

—  Igen, Engi Erika volt a tanárnőm, aki ezt felfedezte bennem. Nagy odaadással, erejét, idejét nem kímélve sokat foglalkozott velem, amiért hálás vagyok. Bízott abban, hogy ez gyümölcsöző lesz a későbbiekben.

— Milyen gyümölcsöket eredményezett a szorgalmad, tehetséged abban az időszakban? Gondolok itt például versenyekre.

—  Folytonos résztvevője voltam úgy járási, mint megyei versenyeknek, de Magyarországon is sokszor versenyeztem, gyakran nemzetközi szinten, mindenkori dobogós helyezéssel. Koncertek szempontjából is nagyon szép fellépéseket tudhattam már akkor magaménak, olyan rangos koncerttermekben mutathattam meg tudásomat, mint a Nemzeti Színház, a Pesti Vigadó, a Bartók Emlékház.

— A gyakorlatban valóban szeretted a gyakorlást? Nálad ez tényleg úgy működött, hogy te alig vártad, hogy leülj zongorázni?

—  Nem mindig szerettem gyakorolni. Az tény, hogy nagyon érdekelt, és voltak pillanatok, amikor egészen belemélyültem, de volt, amikor kevesebbet zongoráztam. Úgy gondolom, hogy nekem egy igazán jó gyerekkorom volt, rengeteg minden érdekelt, és érdekel most is, amivel a zongorázáson kívül is érdemes foglalkozni. A zenetanulás sem csak a gyakorlásról szól, annál sokkal többet jelent.

 —  Mi az, ami érdekel a zene mellett?

—  Már általános iskolában igyekeztem a tantárgyak tanulása terén is kivenni a részem, azokból is voltam járási, megyei versenyeken, gyakran vettem részt szavalóversenyeken is. Szeretem a sportot, irodalmat, a természetet, különböző tudományokat stb. Igyekszem mindenben meglátni a szépet, jót.

— Tehát úgy tudsz kitűnő zongoraművész lenni, hogy mellette ugyanúgy éled az életed, mint bárki más.

— Most azért ez már kicsit másképp van, mint kiskoromban, diákként már annyira nem szabad az időbeosztásom. Most azért jóval sűrűbbek a napjaim, és az időm nagy részét a tanulás tölti ki. De igyekszek figyelmet fordítani más dolgokra is, hobbira például.

— Jelenleg hogyan látod a jövődet? Ha ezt a felsőoktatási intézményt befejezed, akkor hova tovább?

— Mindenképpen a zongoraművészi pályában gondolkodok, sikeres művész szeretnék lenni. Egy olyan mesterré szeretnék válni, aki nagyon érti a szakmáját. És ennek ne csak én, hanem mások is hasznát tudják venni.

— A mai világban hogyan vehetik hasznát az emberek, az emberiség egy zongoraművésznek?

— Mindenképpen a koncertek alkalmával. Ha az emberek elmennek egy koncertre, az általában egy jó élmény, mert szolgálhat feltöltődésként vagy kellemes időtöltésnek is. De akár tanulási szempontból is hasznos lehet. Ha arra gondolok, hogy egy zongoraművésznek tanítania kell, abban is sok lehetőség van, hiszen a tudást továbbadni szerintem egy nagyon lényeges dolog az életben.

— Leginkább milyen darabokat szeretsz játszani? Van-e kedvenc stílusod vagy kedvenc műfajod?

— Igazából mindent szeretek játszani. Fantasztikus művek tömkelege van a zeneirodalomban. Szeretem a barokk zenét is, de ha az impresszionizmusra gondolok, mondjuk Ravel vagy Debussy zenéjére, az is nagyon felemelő. A bécsi klasszikusokat vagy a romantikát is kedvelem. Bármelyik korszakból tudnék említeni általam kedvelt darabokat.

— Hogyan kerültél a Virtuózok versenybe? Valaki javasolta, vagy te döntöttél úgy, hogy kipróbálod ezt a versenyt?

— A Virtuózok versenybe egy közös döntés alapján indultam. Ki szerettem volna próbálni, tanáraim sem ellenezték, támogattak ebben a döntésben. Igaz, hogy elég hirtelen jött ez, mert néhány nap leforgása alatt készültem fel.

— Együtt indultál a kárpátaljai csapattal…

— Ők értesültek arról, hogy én jelentkeztem, aztán ott találkoztunk már a versenyen. Nagyon örültem nekik, hiszen sok ismerőssel tudtam találkozni. Ezekben az időkben különösen fontosak számomra azok az alkalmak, amikor a földijeimmel találkozom. Ez egy kellemes élmény volt.

— Ki az, aki elkísért a versenyre?

— A versenyen egyedül vettem részt, de a családom mindig támogat és támogatott. Igaz, hogy most távolról, de sokat köszönhetek nekik, mivel ők is nagy szerepet vállaltak ebben biztatásukkal és támogatásukkal.

— A nyolctagú csapatban te voltál az, aki az első és a második körben is továbbjutott.

— Ahogy már a Virtuózok oldalán is megosztották és több cikk is megjelent erről, a kárpátaljaiak közül ketten jutottunk tovább a magyar elődöntőbe, onnan pedig én jutottam be a nemzetközi elődöntőbe. Nagyon örültem ennek, mert így Kárpátalját képviselhettem egy rangos eseményen.

— Mikor értesülhetünk az eredményekről?

— Április 25-től fogják közvetíteni a Duna TV-n.