A kulturális mecenatúra szervei találkoztak a Parlamentben október 18-án a magyar Nemzeti Kulturális Alap huszadik évfordulója alkalmából. A program délutáni szekciójában az osztrák, bolgár, horvát és román rendszert is megismerhette a hallgatóság. Záróbeszédében L. Simon László, az NKA alelnöke hangsúlyozta: az eltérő szervezeti felépítés és a különböző bevételi források ellenére van közös pont, ez pedig a kultúráért való felelősségvállalás. „A kulturális projektek tekintetében csekély a magán, illetve a tartományi támogatások mértéke Ausztriában, ahol 2007-ben alakult ki a jelenlegi rendszer” – kezdte Gerhard Kowar, az osztrák KulturKontakt Austria igazgatója, aki hozzátette:
a kulturális területre 2011-ben 330, 2012-ben 350, a művészeti területre pedig 90, majd 92 millió eurót költöttek.
A vezető elmondta: súlyos helyzetben vannak az osztrák kulturális intézmények, hiába csökkent ugyanis Európa-szerte a kiadások mértéke 20-30 százalékkal, az országban ugyanez nem tapasztalható meg. Persze ez jelentősen függ attól, hogy a politika mely területeket kívánja finanszírozni.
„Az évek során kibővültek azok a programok, melyekkel foglalkozunk. A legújabb, de immár legnagyobb területet képviseli a művészeti oktatás támogatása. Forrásokhoz juthatnak ugyanis az intézményünkön keresztül azok, akik tanórákat tartanak a művészeti produktumok alaposabb megismerésére” – jegyezte meg Gerhard Kowar.
Az intézmény feladatai közé tartozik immár a művészeti rezidensprogram is, amely az Ausztriába érkezett művészeket kívánja támogatni. A rezidensek azonban amellett, hogy az országot magát szépnek találják, nem gondolják ideális helynek, ha egy kiállítás megszervezéséről van szó. A programmal továbbá jelentősen nőtt az infrastrukturális és bérkiadások mértéke, ami azonban nem áll összhangban a forrásokkal. A másik jelentős gond, hogy a kulturális programok közönsége az idősebb generáció tagjai közül kerül ki, ezért fontos lenne azok felé nyitni, akiket eddig talán még soha nem értek el – hangsúlyozta az elnök.
Épül a bolgár Louvre
A rendszerváltás éve, 1989 után Bulgáriában a legfontosabb célkitűzést a kultúra decentralizálása jelentette, ezen belül is az állam szerepének megváltoztatása, azaz, hogy a tulajdonosból szabályozó szerv legyen – magyarázta Julia Georgieva, a bolgár Nemzeti Kulturális Alap főtanácsadója, aki hangsúlyozta, mivel 2019-ben az országban székel majd Európa kulturális fővárosa, ezzel kapcsolatban is számos tevékenységet támogatnak jelenleg. „Bízunk abban, hogy ez nemcsak arról az időszakról szól, amíg ebben a minőségben létezik egy bolgár város, hanem hosszú távú, előremutató projektekről beszélhetünk” – jegyezte meg Georgieva.
A főtanácsadó kifejtette: a rendszerváltás előtti rossz tapasztalatok miatt nagyon nehéz meggyőzni bárkit, hogy a kultúrába fektessen bele: kis, alternatív projekteket is szeretnének támogatni, de ezekre nincs példa. Nagy volumenű kezdeményezésekben azonban részt vesznek: „most építjük a bulgár Louvre-t, amely majd a vizuális művészetek központja lesz” – mondta.
Julia Georgieva a fő forrásokra is kitért: az állami költségvetés mellett a szerzői jogdíjakból befolyó összeg egy részét is ők kapják, egyéb bevételeik azonban nem számottevőek.
„2010-ben ötven százalékkal csökkent a költségvetés, majd újabb harminc százalékkal kevesebbet kaptunk az államtól” – vázolta fel a nehézségekkel teli helyzetet a bolgár szervezet tagja. A főtanácsadó hangsúlyozta: a minőség és mennyiség együttes növelésének jegyében szervezik közönségprogramjukat, amely a fogyasztók „nevelését” célozza meg. "A legkülönbözőbb korosztályokat kívánjuk elérni,például azzal, hogy oktatási modellekbe is bevezetjük és kifejlesztjük a kortárs művészettel kapcsolatos promóciós tevékenységeket” – mondta.
Civil szervezetek és kortárs művészet
Dea Vidovic a horvátországi Új Kultúra Alapítvány igazgatója szintén a kultúra finanszírozás forrásainak csökkenéséről beszélt a legfőbb problémák között. A vezető elmondta: a kulturális költségvetés legnagyobb része még mindig az állami intézményeknek jut, kevés a pénz a többi szektor számára, például a civil szervezetek, magáncégek tevékenységének támogatására.
Az alapítvány nem feleltethető meg magyar szervezetnek: „új alany, új szereplő a kultúrában – pályázati forrásokat biztosító szervezet, miközben operatív alapítványként is működik” – fogalmazott Vidovoc, aki felhívta a figyelmet arra: 2012-ben 0,64 százaléka volt a kultúra finanszírozása a teljes állami költségvetésnek.
Ennek oka többek között – fejtette ki az igazgató – , hogy a természetvédelem már nem a kulturális minisztériumhoz tartozik: ez 7 százalékát tette ki a költségvetésnek, ha ezt nem vesszük figyelembe akkor valamivel alacsonyabb, 4,5 százalékos csökkenésről számolhatnak be. Így Horvátországban szintén a nemzeti szerencsejáték bevételének bizonyos százaléka jelenleg a legfontosabb pénzügyi forrás.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezetek fontos szerepet játszottak a kultúra fellendülésében, munkájukkal kortárs művészeti gyakorlatokat terjesztettek, hozzájárultak a mai kultúra és társadalom fejlődéséhez, a kritikus öntudat kialakításához, illetve olyan területek bevonását ösztönözték, amelyet korábban marginálisnak tekintettek Horvátországban.
„A rendszer még ma sem képes arra, hogy támogassa a feltörekvő egyéneket, és ugyanúgy reagáljon az egyedi igényekre, illetve infrastrukturális elvárásokat sem tud kialakítani: vannak marginális és középpontban elhelyezkedő személyek és intézmények” – jegyezte meg Dea Vidovic.
Éttermek és új népművészek – Románia plusz forrásai
A román Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 2005-ben alakult, és a hazánkban működő szervezethez hasonlóan a brit rendszert vette alapul – mondta el Narcis Afrasinei főigazgató. Az alap bevételi forrásai között szerepel például részesedés olyan vállalkozások jövedelméből, amelyek aukción értékesítik a kulturális javakat, illetve olyan ingatlanügynökségek bevételéből, amelyek kulturális örökségeket adnak el. Öt százalékot nyernek emellett azoktól, akik népművészeti tárgyakat árusítanak: ez a különleges adó azokra vonatkozik, aki iparágat fejlesztettek az „új folklórból”.
Romániában emellett azok az éttermek is bevételt jelentenek az igazgatóságnak, akik kulturális, történelmi helyszíneken üzemeltetik vállalkozásukat, és a turisták száma miatt nagyobb jövedelemre tehetnek szert.
Narcis Afrasinei kiemelte: esetükben szintén a lottó jelentett lényeges többletforrást, azonban ezt csak 2011-2012-ben kapták meg, így ismét nehézségekkel küzdenek. A szomszédos országban szintén nagy figyelmet szentelnek a civil szervezetek finanszírozására: erről 11 tagú tanács dönt, amelybe kisebbségi – egy magyar, és egy német – tagot is delegálnak. A román kulturális szervezet jelenleg teljes intézményi átszervezésre készül – jegyezte meg az igazgató.
