Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2026. szeptember 12.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A város főépítésze saját építővállalatot is működtetett, mely Bereg vármegyében tevékenykedett.
Méhes Samunak köszönheti külső, szecessziós arculatát az 1913-ben felavatott Úri kaszinó (ma Arany Páva étterem) és a Méhes-palotával szemközti Kubovich-palota (Kubovich Géza ügyvéd háza). Emellett a Rákóczi téren található posta épülete is Méhes tervei alapján épült meg. Városi főmérnökként részt vett a többi között a város vízvezeték- és villamosáram rendszerének kidolgozásában és kiépítésében, a kórház melletti vasbeton híd megépítésében.
1908-ban Nagybereg község képviselőtestülete a helyi iskola felépítését Méhes Samu vállalkozónak ítélte oda.
Magáról Méhes Samuról azonban kevés emlék maradt fenn Beregszászban. Pedig a főmérnök számos épület tervezésében és kivitelezésében részt vett. Emellett a közügyek intézéséből és a kultúra támogatásából is kivette a részét.
Méhes Samu Haláboron született 1875-ben. A középiskolát Nagyváradon végezte, majd felkerült Budapestre, ahol a József Nádor Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet 1901-ben.
Előbb Temesváron dolgozott magánmérnökként, majd Beregszász város mérnökévé nevezték ki. Ezen tisztségét 1937 július 1-ig, a nyugdíjba vonulásáig töltötte be.
1908-ban a beregszászi építőiparosok szövetsége őt választotta meg elnökének.
1910-ben a beregszászi izraelita hitközség Méhest bízta meg az új rituális fürdő megépítésével.
Az 1911-ben megalapított Beregalföldi Bank Rt. igazgatósági tagja volt Méhes Samu.
1921-ben megalakult Bergeszászban a Háztulajdonosok Szövetsége, mely elnökévé Méhes Samut választotta.
Emellett városi tanácsossá is választották.
Az I. világháború alatt Beregszászon a közélelmezési hivatal vezetője volt.
A cseh megszállás alatt a csehszlovák himnusz megsértése miatt vád alá helyezték.
Méhes Samu családos ember volt. Fia, István 1929-ben szerzett doktori címet a prágai Károly Egyetem a jog- és államtudományi karán.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Tíz kárpátaljai képzőművész 38 alkotását tekintheti meg a közönség azon a tárlaton, amely szeptember 9-én nyílt meg a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban. A második alkalommal megszervezett Ortutay Elemér Alkotóhét zárókiállítása vidékünk természeti és épített örökségét, a sza...
A kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében nagyon fontos, hogy fennmaradjon és erősödjön az értelmiségi réteg, mely össze tudja fogni közösségünket. Az értelmiség megerősödéséhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy minden tehetséges gyermek, fiatal lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatásá...
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
