Fejezetek a csepei görögkatolikusok életéből

Írta: Bujdosó Ivett | Forrás: KISZó | 2021. december 02.

A Csepei Görögkatolikus Egyházközségben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hitében megerősödve fennmaradjon a helyi közösség. Az elmúlt évszázadok megpróbáltatásai még kitartóbbá és elhivatottabbá tették a gyülekezet tagjait.

Fejezetek a csepei görögkatolikusok életéből

– Csepében már 1505-ben fatemplom állt. Az egyházközség jelenlegi templomát 1883-ban szentelték fel. A görögkatolikus egyház működésének betiltásakor a szentélyt pravoszláv templommá alakították át, ám a híveket nem tudták eltántorítani egyházuktól. 1991-ben egyöntetűen a görögkatolikus pap mellett döntöttek – avat be a kezdetekbe Ábrány Krisztián helyi parókus.

A csepeiek többsége görögkatolikus vallású, de a községben református, római katolikus és pravoszláv templom is várja a híveket.

– A település kétezer lakosa közül 1500-an a görögkatolikus hitet vallják. További két település – Csomafalva és Szőlősgyula – tartozik az egyházközséghez. A koronavírus-járvány rányomta bélyegét a gyülekezet mindennapjaira, jelentősen csökkent a templomba járók száma. Két évvel ezelőtt 250-en is összegyűltek a vasárnapi liturgián. Napjainkban ez a szám alig éri el a 100-120 főt. Bízom benne, hogy nemsokára vége lesz ennek a helyzetnek, és a templom újra megtelik – foglalta össze Krisztián atya. – Keresztelőből szerencsére nincs hiány, ám kevesebben kötnek házasságot.

Ennél is szomorúbb, hogy nagyon sok hívünktől vettünk végső búcsút.

Hozzátette, gyakori jelenség Kárpátalján, hogy a külföldi munkavállalás miatt a fiatalok még azelőtt „összekötik” az életüket, mielőtt azt a Jóisten megáldotta volna.

Mint megtudtuk, Csepe tradicionális egyházközségnek számít. A faluban különös figyelmet fordítanak a halottakért mondott imádságra.

– Ez azért is kiemelendő, mivel a hétköznapi liturgiák közül általában 2-3 gyászliturgia. Ez két szertartásból áll, melynek első része a halottakért szól, a másodikban pedig párásztászt tartunk.

Emellett szombatonként hittanórákat tartunk a hittantermünkben, illetve az iskolában is folyik hitoktatás. A pandémia alatt sajnos ezek megszervezése is nehézkesnek bizonyult. Minden évben gyülekezeti kirándulásokat szervezünk, amelyeken a kikapcsolódás mellett a család fontosságára és az összetartás érzésének növelésére fektetünk hangsúlyt. Rendezvényeinken kézműves foglalkozások, önfeledt csapatjátékok, ugrálóvár, focikupa és ízletes bográcsos várja az érdeklődőket. Továbbá ünnepeink közeledtével farsangi bált, tojásfestést és mézeskalács-sütést is szervezünk a gyermekeknek. Sokan külföldön keresik a mindennapi betevőre valót, ám ritkán fordul elő a végleges elvándorlás. Úgy érzem, van jövőnk, bízom a Jóisten segedelmében.

Hírek

  • A mesemondás varázsa a farsang végén

    A hagyományok jegyében telt a 2026-os esztendő második foglalkozása a Nagyberegi Tájházban. Ezúttal a „farsang farka” és a hamvazószerda közeledte adta az apropót, hogy a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium alsós diákjai bepillantást nyerjenek a népi kultúra kincseibe.

  • Novemberben kerül a mozikba Vidnyánszky Attila filmje

    Novemberben mutatják be a magyar mozikban az Úri muri, megazisten! című filmet, amit Vidnyánszky Attila rendezett Móricz Zsigmond regényéből, Berettyán Sándor, Kovács Frigyes, Katona Kinga, Tabajdi Anna és Vecsei H. Miklós főszereplésével.

  • A háború emberi ára – Kerekasztal-beszélgetés könyvbemutatóval

    Február 18-án a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete (GGKI) A háború emberi ára címmel könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervezett az Alapjogokért Központ támogatásával a Kárpátaljai Szövetség dísztermében.

  • Az anyanyelvet ünnepeljük február 21-én

    Február 21-én méltatjuk az anyanyelv nemzetközi napját. 1999-ben ezen a napon hozott határozott az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) közgyűlése ennek kapcsán.

Események

Copyright © 2026 KMMI