A Csepei Görögkatolikus Egyházközségben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hitében megerősödve fennmaradjon a helyi közösség. Az elmúlt évszázadok megpróbáltatásai még kitartóbbá és elhivatottabbá tették a gyülekezet tagjait.
Írta: Bujdosó Ivett | Forrás: KISZó | 2021. december 02.
A Csepei Görögkatolikus Egyházközségben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hitében megerősödve fennmaradjon a helyi közösség. Az elmúlt évszázadok megpróbáltatásai még kitartóbbá és elhivatottabbá tették a gyülekezet tagjait.
– Csepében már 1505-ben fatemplom állt. Az egyházközség jelenlegi templomát 1883-ban szentelték fel. A görögkatolikus egyház működésének betiltásakor a szentélyt pravoszláv templommá alakították át, ám a híveket nem tudták eltántorítani egyházuktól. 1991-ben egyöntetűen a görögkatolikus pap mellett döntöttek – avat be a kezdetekbe Ábrány Krisztián helyi parókus.
A csepeiek többsége görögkatolikus vallású, de a községben református, római katolikus és pravoszláv templom is várja a híveket.
– A település kétezer lakosa közül 1500-an a görögkatolikus hitet vallják. További két település – Csomafalva és Szőlősgyula – tartozik az egyházközséghez. A koronavírus-járvány rányomta bélyegét a gyülekezet mindennapjaira, jelentősen csökkent a templomba járók száma. Két évvel ezelőtt 250-en is összegyűltek a vasárnapi liturgián. Napjainkban ez a szám alig éri el a 100-120 főt. Bízom benne, hogy nemsokára vége lesz ennek a helyzetnek, és a templom újra megtelik – foglalta össze Krisztián atya. – Keresztelőből szerencsére nincs hiány, ám kevesebben kötnek házasságot.
Ennél is szomorúbb, hogy nagyon sok hívünktől vettünk végső búcsút.
Hozzátette, gyakori jelenség Kárpátalján, hogy a külföldi munkavállalás miatt a fiatalok még azelőtt „összekötik” az életüket, mielőtt azt a Jóisten megáldotta volna.
Mint megtudtuk, Csepe tradicionális egyházközségnek számít. A faluban különös figyelmet fordítanak a halottakért mondott imádságra.
– Ez azért is kiemelendő, mivel a hétköznapi liturgiák közül általában 2-3 gyászliturgia. Ez két szertartásból áll, melynek első része a halottakért szól, a másodikban pedig párásztászt tartunk.
Emellett szombatonként hittanórákat tartunk a hittantermünkben, illetve az iskolában is folyik hitoktatás. A pandémia alatt sajnos ezek megszervezése is nehézkesnek bizonyult. Minden évben gyülekezeti kirándulásokat szervezünk, amelyeken a kikapcsolódás mellett a család fontosságára és az összetartás érzésének növelésére fektetünk hangsúlyt. Rendezvényeinken kézműves foglalkozások, önfeledt csapatjátékok, ugrálóvár, focikupa és ízletes bográcsos várja az érdeklődőket. Továbbá ünnepeink közeledtével farsangi bált, tojásfestést és mézeskalács-sütést is szervezünk a gyermekeknek. Sokan külföldön keresik a mindennapi betevőre valót, ám ritkán fordul elő a végleges elvándorlás. Úgy érzem, van jövőnk, bízom a Jóisten segedelmében.
A Munkácsi 3. számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola Csillagfény nevű betlehemes csapata idén immár negyedik alkalommal vett részt az Európai Magyar Fiatalokért Alapítvány gondozásában meghirdetett SzékelyKapuk–ZöldKapuk elnevezésű nemzetközi ökocivilizációs vetélkedőben.
Az eleinte asztalosmesterek által készített konyhai eszköz rövid idő alatt művészien festett dísztárggyá változott. A diótörő nem véletlen lett a karácsonyi varázslat jelképe, Hoffmann meséjének és Csajkovszkij balettjának pedig hihetetlen hangulata van, érdemes egy ünnepi estét rászánni, felejthete...
Díjátadót szervezett Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány december 27-én azon fiatalok, gyerekek számára, akik kimagasló eredményeket értek el az Örökítsd meg! című kisfilm-pályázaton és a Legszebb magyar vers című szavalóversenyen. A két pályázatra október, november folyamán...
„A keresztény egyház szentjei és vértanúi sorában legalábbis a Kr. u. II. század óta ünneplés tárgyai azok az ártatlan kisdedek, kiket a Máté evangéliumában feljegyzett (2, 16-18.) jámbor hagyomány szerint Nagy Heródes, az idemeai Antipatros fia Betlehemben és környékén azzal a szándékkal mészárolta...