A Csepei Görögkatolikus Egyházközségben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hitében megerősödve fennmaradjon a helyi közösség. Az elmúlt évszázadok megpróbáltatásai még kitartóbbá és elhivatottabbá tették a gyülekezet tagjait.
Írta: Bujdosó Ivett | Forrás: KISZó | 2021. december 02.
A Csepei Görögkatolikus Egyházközségben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hitében megerősödve fennmaradjon a helyi közösség. Az elmúlt évszázadok megpróbáltatásai még kitartóbbá és elhivatottabbá tették a gyülekezet tagjait.
– Csepében már 1505-ben fatemplom állt. Az egyházközség jelenlegi templomát 1883-ban szentelték fel. A görögkatolikus egyház működésének betiltásakor a szentélyt pravoszláv templommá alakították át, ám a híveket nem tudták eltántorítani egyházuktól. 1991-ben egyöntetűen a görögkatolikus pap mellett döntöttek – avat be a kezdetekbe Ábrány Krisztián helyi parókus.
A csepeiek többsége görögkatolikus vallású, de a községben református, római katolikus és pravoszláv templom is várja a híveket.
– A település kétezer lakosa közül 1500-an a görögkatolikus hitet vallják. További két település – Csomafalva és Szőlősgyula – tartozik az egyházközséghez. A koronavírus-járvány rányomta bélyegét a gyülekezet mindennapjaira, jelentősen csökkent a templomba járók száma. Két évvel ezelőtt 250-en is összegyűltek a vasárnapi liturgián. Napjainkban ez a szám alig éri el a 100-120 főt. Bízom benne, hogy nemsokára vége lesz ennek a helyzetnek, és a templom újra megtelik – foglalta össze Krisztián atya. – Keresztelőből szerencsére nincs hiány, ám kevesebben kötnek házasságot.
Ennél is szomorúbb, hogy nagyon sok hívünktől vettünk végső búcsút.
Hozzátette, gyakori jelenség Kárpátalján, hogy a külföldi munkavállalás miatt a fiatalok még azelőtt „összekötik” az életüket, mielőtt azt a Jóisten megáldotta volna.
Mint megtudtuk, Csepe tradicionális egyházközségnek számít. A faluban különös figyelmet fordítanak a halottakért mondott imádságra.
– Ez azért is kiemelendő, mivel a hétköznapi liturgiák közül általában 2-3 gyászliturgia. Ez két szertartásból áll, melynek első része a halottakért szól, a másodikban pedig párásztászt tartunk.
Emellett szombatonként hittanórákat tartunk a hittantermünkben, illetve az iskolában is folyik hitoktatás. A pandémia alatt sajnos ezek megszervezése is nehézkesnek bizonyult. Minden évben gyülekezeti kirándulásokat szervezünk, amelyeken a kikapcsolódás mellett a család fontosságára és az összetartás érzésének növelésére fektetünk hangsúlyt. Rendezvényeinken kézműves foglalkozások, önfeledt csapatjátékok, ugrálóvár, focikupa és ízletes bográcsos várja az érdeklődőket. Továbbá ünnepeink közeledtével farsangi bált, tojásfestést és mézeskalács-sütést is szervezünk a gyermekeknek. Sokan külföldön keresik a mindennapi betevőre valót, ám ritkán fordul elő a végleges elvándorlás. Úgy érzem, van jövőnk, bízom a Jóisten segedelmében.
Két kárpátaljai közösségi és egyházi személyiség, Sipos József és Tóth László is Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült. Az elismeréseket augusztus 20. alkalmából adták át Budapesten.
Augusztus 20-ához számos különleges népszokás, hiedelem és legenda kapcsolódik, amelyek közül több ma már kevésbé ismert. Szent István napja az államalapítás mellett az új kenyér ünnepe is, de régen az időjárástól a termésen át egészen a gólyák indulásáig sok mindent próbáltak megjósolni ezen a napo...
Szöllősi Mátyás kárpátaljai hétköznapokat bemutató fotóiból nyílt kiállítás kedden Kolozsváron, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében.
Egy nemzet szíve-lelke a népzene, a néphagyományok. Úgy is mondhatnánk, hogy a népzene és a néptánc egy nemzet második anyanyelve, amelyik jelentős mértékben erősíti identitásunkat, a szülőföldhöz való kötődésünket, fogalmazott az immáron tizenhatodik alkalommal megrendezett Bereg-vidéki Népzenei és...