A Csepei Görögkatolikus Egyházközségben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hitében megerősödve fennmaradjon a helyi közösség. Az elmúlt évszázadok megpróbáltatásai még kitartóbbá és elhivatottabbá tették a gyülekezet tagjait.
Írta: Bujdosó Ivett | Forrás: KISZó | 2021. december 02.
A Csepei Görögkatolikus Egyházközségben mindent megtesznek annak érdekében, hogy hitében megerősödve fennmaradjon a helyi közösség. Az elmúlt évszázadok megpróbáltatásai még kitartóbbá és elhivatottabbá tették a gyülekezet tagjait.
– Csepében már 1505-ben fatemplom állt. Az egyházközség jelenlegi templomát 1883-ban szentelték fel. A görögkatolikus egyház működésének betiltásakor a szentélyt pravoszláv templommá alakították át, ám a híveket nem tudták eltántorítani egyházuktól. 1991-ben egyöntetűen a görögkatolikus pap mellett döntöttek – avat be a kezdetekbe Ábrány Krisztián helyi parókus.
A csepeiek többsége görögkatolikus vallású, de a községben református, római katolikus és pravoszláv templom is várja a híveket.
– A település kétezer lakosa közül 1500-an a görögkatolikus hitet vallják. További két település – Csomafalva és Szőlősgyula – tartozik az egyházközséghez. A koronavírus-járvány rányomta bélyegét a gyülekezet mindennapjaira, jelentősen csökkent a templomba járók száma. Két évvel ezelőtt 250-en is összegyűltek a vasárnapi liturgián. Napjainkban ez a szám alig éri el a 100-120 főt. Bízom benne, hogy nemsokára vége lesz ennek a helyzetnek, és a templom újra megtelik – foglalta össze Krisztián atya. – Keresztelőből szerencsére nincs hiány, ám kevesebben kötnek házasságot.
Ennél is szomorúbb, hogy nagyon sok hívünktől vettünk végső búcsút.
Hozzátette, gyakori jelenség Kárpátalján, hogy a külföldi munkavállalás miatt a fiatalok még azelőtt „összekötik” az életüket, mielőtt azt a Jóisten megáldotta volna.
Mint megtudtuk, Csepe tradicionális egyházközségnek számít. A faluban különös figyelmet fordítanak a halottakért mondott imádságra.
– Ez azért is kiemelendő, mivel a hétköznapi liturgiák közül általában 2-3 gyászliturgia. Ez két szertartásból áll, melynek első része a halottakért szól, a másodikban pedig párásztászt tartunk.
Emellett szombatonként hittanórákat tartunk a hittantermünkben, illetve az iskolában is folyik hitoktatás. A pandémia alatt sajnos ezek megszervezése is nehézkesnek bizonyult. Minden évben gyülekezeti kirándulásokat szervezünk, amelyeken a kikapcsolódás mellett a család fontosságára és az összetartás érzésének növelésére fektetünk hangsúlyt. Rendezvényeinken kézműves foglalkozások, önfeledt csapatjátékok, ugrálóvár, focikupa és ízletes bográcsos várja az érdeklődőket. Továbbá ünnepeink közeledtével farsangi bált, tojásfestést és mézeskalács-sütést is szervezünk a gyermekeknek. Sokan külföldön keresik a mindennapi betevőre valót, ám ritkán fordul elő a végleges elvándorlás. Úgy érzem, van jövőnk, bízom a Jóisten segedelmében.
A mesék varázslatos világa, a könyvek szeretete és az együtt átélt élmények álltak a középpontjában a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) hagyományos Keresztyén Balázs Olvasótáborának. A többnapos program ezúttal is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Inté...
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
Három nap, amely a találkozásokról, a közös élményekről, az ukrán és magyar hagyományokról, a zenéről, finom ízekről, alkotásokról és az összefogás erejéről szólt. A múlt hét végén Beregszászban a Kossuth tér ismét megtelt élettel: barátok, családok, a helyi közösség tagjai és Beregszász vendégei ta...
A kárpátaljai magyar civil szervezetek képviselői 1989, a turulmadaras emlékmű újraavatása óta minden esztendő júliusának derekán megemlékeznek a Rákóczi-szabadságharcról, annak a Tiszaújlak határában megvívott első nyertes ütközetéről. A háború miatt sajnos idén is elmaradt a lovasbandérium, a korh...