Írta: Berényi Kornélia | Forrás: Felvidék.ma | 2023. február 03.
Szent Balázs vértanú ünnepét a XII. század óta február 3-án tartják, amikor a katolikus egyházban balázsolást, vagyis torokáldást végeznek. A hívők még ma is szívesen fogadják a szent nevével elmondott áldást, melyet az előző napi Gyertyaszentelő gyertyáinak fényében végez el a pap.
Szent Balázs örmény születésű orvos és püspök, később remete a IV. századi keresztényüldözések során, 316-ban szenvedett vértanúhalált. Sok csodás gyógyítás fűződik a nevéhez.
316-ban Agricola római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve, elfogatta a püspököt, aki ellenállás nélkül hagyta, hogy a bírói szék elé hurcolják. Mivel nem tudták hittagadásra kényszeríteni, megkorbácsolták, és siralomházba került. A börtönben is sok segítséget kérő ember kereste föl. Rabságában sok csodát tett, amelyekről a legendája beszél. Vízbefojtás általi halálra ítélték, ám végül lefejezték.
Ereklyéit Tarantóban, Mainzban, Trierben, Lübeckben, Párizsban és Raguzában őrzik, itt a város védőszentje is lett. Templomok épültek tiszteletére Konstantinápolyban és Rómában.
Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségéért. Az orvosok, a takácsok, a szélmolnárok és a fúvós muzsikusok védőszentje. Mint az állatok barátja oltalmazza a háziállatokat és a nyájakat a farkasoktól. Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi.
Ezen a napon, február 3-án, vagy az ünnep utáni vasárnapon végzik el a balázsáldást a templomokban. A pap két összecsavart szenteltgyertyát tart a hívek torka elé, miközben elmondja az áldást a torokbetegség és minden más baj ellen:
“Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására őrizzen meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”
Az ünneppel kapcsolatban, a magyar irodalomban ismert a torokrákkal küszködő Babits Mihály Balázsolás című verse. Az újkori Balázsolás című költemény Grecsó Krisztián kortárs magyar költő, dalszerző nevéhez fűződik, aki Babitshoz hasonlóan, könyörögve szólította meg a szentet komoly torokbetegsége idején, melyből sikeresen felgyógyult, s mely testi, lelki és hitbeli változást hozott az életében.
Ha táncról van szó, akkor az embernek az öröm, a kikapcsolódás, a felhőtlen időtöltés, a szabadság jut eszébe. Hiszen a tánc akkor születik, ha már elfogynak a szavak, és az ember egész testével szeretné kifejezni az érzelmeit, átéléseit. Most négy személyt kértünk meg, hogy mégis szavakkal mondják ...
Lónyay János Tuzséron látta meg a napvilágot 1828. június 29-én id. Lónyay János (1796–1859) politikus, beregi alispán és felesége, Lónyay Florentina (1796–1885) családjában.
A Beregszászért Alapítvány munkája túlmutat a kőbe vésett portrékon. E tevékenység a nemzeti identitás újraírása és megerősítése a Kárpát-medence perifériáján. Legyen szó festőről, katonáról vagy rendezőről, az ő történetükön keresztül mi is visszatalálhatunk saját történetünkhöz. Zahoray János munk...
Amint beléptünk a Munkácsy Mihály Magyar Ház kiállítótermébe, azonnal magával ragadott a tér. Matl Péter kisplasztikái, grafikái, a falakon és a posztamenseken elhelyezett érzékeny, mégis elementáris erejű alkotások megragadták a tekintetet. Sorra érkeztek az ünneplők: barátok, kollégák, művészetked...
