Diósípok és karkötők készültek a Nagyberegi Tájház szerdai foglalkozásán. A november 2-ai alkalomra Mezőkaszonyból és Beregszászból érkeztek iskolások.
A 24 fős csoport elsőként tájházi sétán vehetett részt, mely során megtekinthették az épület belső tereit és a botanikus kertet, valamint ismerkedtek a kemence működésével és eszközeivel.
Az alkotómunka két helyszínen folyt.
A tájház foglalkoztató termében karkötőket készítettek csomózással. A szervezők és a kézművességet vezető szakemberek gyakran tapasztalják, hogy a kisebb gyerekeknek nehezen megy a csomózás vagy a masnikötés. Az ujjaik nem állnak rá a mozdulatra, s ez az alapvető művelet néha megnehezíti a további alkotómunkát. A szervezők éppen ezért igyekeznek olyan programokat is beilleszteni a foglalkozások sorába, mely a technika és a mozdulatok elsajátítására szolgál.
A karkötők készítése kiváló lehetőség volt erre. Mire elkészültek az alkotások – több-kevesebb sikerrel –, a gyerekek rájöttek a csomózás lényegére is.
A program másik színhelye a kamra volt, ahol faragtak, csiszoltak, ragasztottak a fiatalok. Itt diósípok készültek. Ez a fajta síp egy játékos hangkeltő eszköz, melyhez mindössze egy fél dió és némi fa szükséges. Az elkészítése több munkafázisból áll: a fakorongok és a fúvóka csiszolása, a dió kettéválasztása és kitisztítása, a fúvóka elhelyezése mind precizitást igényel. A használata már egyszerű! Még a legkisebb gyerekeknek is sikerül megszólaltatni.
A tájházba érkező minden résztvevő sikeresen elkészítette a maga sípját. Nemcsak egy játékkal gazdagodtak, de annak készítését is elsajátították. Így akár otthon is alkothatnak hasonló játékszert.
A tájház játszótere sem pihent. A gyerekek előszeretettel használták a népi játékokat szabadidejükben.
A kreatív foglalkozások mellett a konyhában kakaós csiga készült. A kemencében sült édességet a csoport együtt fogyasztotta a program végén.
A Pro Cltura Subcarpathica által szervezett program a Csoóri Sándor Alap, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
