A Határon Átnyúló Együttműködési Program a közös hagyományok és kézműves mesterségek megőrzésére Szatmár megye és Kárpátalja régióban című projekt nyitókonferenciáját a makkosjánosi Helikon Hotelben tartották. A konferencián civil és hagyományőrző szervezetek képviselői vettek részt, akik csatlakozni szeretnének Kárpátalja és Szatmár megye (Románia) egyedülálló örökségének újjáélesztéséhez. A kézművesség és gasztronómiai hagyományok több évszázados közös fejlődéstörténete kulturális identitásunk szerves részévé vált, amelyet most újjáélesztenek és megőriznek a jövő generációi számára. A projektnek köszönhetően a helyi mesterek, szakácsok és kutatók lehetőséget kapnak művészetük népszerűsítésére, a fiatalok oktatására, a széles közönség bevonására.
A január 15-én elindult kezdeményezés célja a régió kulturális és gasztronómiai örökségének megőrzése, a hagyományos kézművesség népszerűsítése, a kulturális értékek átadása a ma élő fiataloknak, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése. A projekt – mely összeköti a kultúrát és a közösségeket, erősítve a kapcsolatokat Kárpátalja és Szatmár megye között – vezető partnere a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület (Románia), ukrajnai partner a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány.
A konferencia résztvevőit a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke köszöntötte. Hidi László bemutatta a 2012-ben megalakult alapítványukat, szólt a tevékenységükről, amibe beletartozik a gazdaképzés, a szaktanácsadás a szántóföldtől a gyümölcstermesztésig. Emlékeztetett arra az időszakra, amikor a Covid-járvány miatt minden elcsendesedett, s mint mondta, akkor támadt az ötlet, hogy összegyűjtik azokat a recepteket, amelyeket őseink, nagyanyáink készítettek.
– A honlapunkon nyitottunk egy fület Eleink eledele címszó alatt, és falugazdászaink bevonásával magunk is elkezdtük gyűjteni azokat a régi recepteket, melyek zömét sok falusi családban mind a mai napig nagy előszeretettel készítenek – jegyezte meg az alapítvány elnöke. – Gyűltek a receptek, felkerültek a honlapra, később Eleink eledele címmel tévés magazinműsor is készült, melyre pozitív visszajelzések érkeztek. Ez egészen a háború kitöréséig tartott. Köztudott, hogy azóta leginkább az asszonyok maradtak itthon, így jött az ötlet, hogy szervezünk egy közösséget, csoportot, ahol a háziasszonyok időközönként összejönnének, beszélgetnének, így létrehoztuk a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány Asszonytagozatát. Az aktív tagok azóta számos kiváló, többnyire gasztronómiával kapcsolatos rendezvényt bonyolítottak le. Az elkészült finomságokból pedig mindig jut jótékonysági célra is. Hidi László hozzátette: céljuk, hogy a fiatalabb generációval is megismertessék azokat a főzési trükköket, amelyeket nagyanyáink alkalmaztak, a későbbiekben megrendezésre kerülő workshopokon pedig megtanítsák nekik a régi ételek elkészítését, hogy még sokáig és sokan érezzék és élvezzék a régi ízeket.
A meghívott vendégek is megosztották gondolataikat a résztvevőkkel. Merkatz László, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya nevében köszöntötte az egybegyűlteket. A referens kihangsúlyozta, évente sok száz programot valósítanak meg, s öröm számukra, amikor azt tapasztalják, hogy a célkitűzések másutt is megvalósulnak.
– Főosztályunk legfőbb küldetése, hogy a szervezeteken, falugazdász-hálózatokon és egyéb programokon keresztül hozzásegítsük a Kárpát-medencei magyarságot a szülőföldön való boldoguláshoz és megmaradáshoz – emelte ki a referens, majd örömmel konstatálta, milyen jó látni, amikor az elszakított nemzetrészeken élők összefognak, közös projekteket valósítanak meg, s ezáltal erősítik egymást, a magyarságot.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozat elnöke kifejtette, mindig a normalitást igyekszik hangsúlyozni a körülötte élőknek, s nemcsak a családjában, hanem a szakmában, az agráriumban is.
– Nekem megadatott, hogy dédmamámmal, nagymamámmal, három generációval együtt éltem, akiktől nagyon sok mindent tanultam, s ezeket a dolgokat adom tovább a gyermekeimnek, mert ezek adnak egy röghöz kötöttséget, egyfajta biztonságot. A világban körülnézve azt tapasztalhatjuk, hogy sajnos egyre inkább elrugaszkodunk a normalitás talajáról és azoktól az értékrendektől, amiket meg kell őriznünk és átadnunk a gyermekeinknek – fogalmazott Nagyné Legény Ildikó.
A meghívott vendégek közül Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, Sin József, a KMKSZ alelnöke és Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke osztotta meg gondolatát a résztvevőkkel.
A projekt részletes bemutatására Kovács Szabolcsot, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület elnökét kérték fel. Ezt követően Varga István projektmenedzser, Jávorszky Beáta népi gasztronómiai szakértő, Deme András méhész tartott előadást. Novotny Antal, A magyar konyhát formáló változások, Bornemissza Annától a fine dining-ig címmel tartott előadást.
A konferencia után a kötetlenebb részben a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművészeinek előadásában az Ezt főztük ki című darabot tekinthették meg a vendégek, az érdeklődők.
A projekt keretében idén több mint 30 rendezvényt terveznek Ukrajnában és Romániában, köztük kézműves és gasztronómiai workshopokat, tematikus versenyeket, oktatási kezdeményezéseket gyermekek és felnőttek számára, valamint egy nagyszabású kulturális-oktatási eseményt, bor- és gasztronómiai fesztivált. A tervek szerint több mint ezer gyermeket és felnőttet vonnak be, minden eseményt érdekes családi programmá alakítva. A projekt zárásaként egy nagy szakácskönyv kerül kiadásra hagyományos receptek gyűjteményével. A helyi mesterek, vállalkozók és kulturális szereplők bevonásával ezek a kezdeményezések ösztönzik a turizmust, növelik a kulturális örökség sokszínűségével kapcsolatos tudatosságot és bővítik a nemzetközi együttműködés lehetőségeit.
A projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Program keretében valósul meg, amely támogatja Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna határ menti régióinak fejlesztését és elősegíti integrációjukat. Az EU pénzügyi támogatásával a program olyan határon átnyúló kezdeményezések finanszírozását segíti elő, amelyek a határ menti régiók közös problémáinak megoldására irányulnak, biztosítva a régió fenntartható fejlődését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, a biodiverzitás megőrzését, a kultúra és turizmus fejlesztését, valamint a civil társadalom és az intézmények aktív együttműködését.
