Írta: Tudósítónk | Forrás: Kiszó | 2010. november 13.
Kilencedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje nyitógáláját Budapesten, idén a Hagyományok Házában. A publikumot Jókai Anna köszöntötte. A Kossuth-díjas írónő Magyarországot egy olyan anyához hasonlította, akit körülvesznek a gyermekei, az elszakított magyarok, és akik átkarolják egymást, de közben édesanyjuk szoknyája szélét is fogják.
A szónok hozzátette: a magyaroknak jó testvérekként az országhatároktól függetlenül ismerniük kell egymást, tudniuk kell egymásról, az édesanyjuknak pedig segítenie kell őket.
A koncert fellépői előadásaikkal nemcsak a magyarság határokon átnyúló egységét, de az egész Kárpát-medence kulturális egységét is kifejezték. Agócs Gergely felvidéki népzenész nemcsak magyar dallamokat játszott, de „az új szlovák kormány számára a bizalmat megelőlegezendő” egy szlovák népdalt is elénekelt. Az előadó két évvel ezelőtt ezen a koncerten jelentette be, hogy amíg a szlovák politikai elit diszkriminatív intézkedéseket tesz a magyarsággal szemben, nem énekel szlovák népdalokat.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány idén is színvonalas hangversennyel koronázta meg a hatodik alkalommal zajló ZeneVarázslat komolyzenei képzést Beregszászban. Az esemény alkalmával a zongoraoktatásban részt vevő, a kurzust sikeresen teljesítő kárpátaljai diákok és pedagógusok mutatkoztak be.
A beregszászi Na’Conxypan Galériában november 13-án megnyílt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) jubiláló doyenjeinek csoportos kiállítása. A galéria 2024-es évadzáró tárlatán Erfán Ferenc, id. Hidi Endre, Klisza János, Réti János, Soltész István és Villásek Tibor...
Ezekben a napokban, hetekben a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberében kezdődő sztálini lágerekbe való elhurcolására emlékezünk. Ekkor kezdődött az egyházüldözés is, ami legkeményebben a görögkatolikus egyházat érintette. Hisz működését betiltották, papjai nagy részét elhurcolták, bebörtönözték...
Nyolcvan évvel ezelőtt történt a kárpátaljai magyarok legnagyobb sorstragédiája, amikor vidékünknek a szovjet csapatok általi elfoglalása után néhány héttel a munkaképes korú férfijainkat a helyreállítási munkára való felszólítással gyűjtőpontokba zárták, majd a Szolyván felállított lágerbe hajtottá...
