Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: Kárpátinfo.net | 2023. május 21.
Ha Munkácsról esik szó, akkor a legtöbb magyarnak talán a munkácsi vár jut elsőre eszébe, illetve az azt hősiesen védő Zrínyi Ilona, no meg a Rákócziak. De világszerte ismertté az itt született festőóriás, Munkácsy Mihály munkássága tette. Aki 1844. február 20-án ebben a Latorca-parti városban látta meg a napvilágot Lieb Mihályként, ám később szülővárosa előtt tisztelegve felvette a Munkácsy nevet.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház (MMMH) méltóképpen őrzi a festőóriás emlékét. A bejáratnál a mellszobra köszön az ide betérőre, a díszteremben pedig festményeinek reprodukcióival ismerkedhetünk meg. Az intézmény vezetése úgy gondolta, kapcsolatot építenek ki a géniusz nevét viselő intézményekkel, hogy még inkább megismertethessék Munkácsy életútját a szülővárosa jelenlegi lakóival.
Amint azt a sajtónak nyilatkozva Pfeifer Anita, a MMMH programmenedzsere elmondta, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum volt az első, amelyikkel sikerült gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani. Februárban, a festőművész születésnapjára emlékezve Bácsmegi Gábor régész főmuzeológus vett részt az itteni koszorúzási ünnepségen. Ennek folytatásaként, ezúttal Munkácsy halálának évfordulójára emlékezve, május 17-én Gyarmati Gabriella művészettörténész jött el Békéscsabáról, hogy előadásában egy igencsak átfogó képet adjon a festőgéniusz életútjáról, elmondja, hogyan vált hirtelen az ismeretlen magyar fiú festőfejedelemmé.
Az előadás során megismerkedtünk a fiatalon árvaságra jutott „Miskával”, aki hétévesen négy testvérétől is el kellett váljon, hisz a gyerekek különböző családokhoz kerültek édesanyja rokonainál. A későbbi festőóriást a Békéscsabán élő Reök István asztalosinasnak szánta, ám a tehetséget nem lehetett a műhelybe zárni…
Gyarmati Gabriella igencsak szemléletesen mesélt a festőfejedelem életútjáról, hogyan lett hivatalosan Liebből Munkácsy, miként hódította meg hatalmas romantikusan realista vásznaival a világot, hogyan születtek kolosszálképei, miként kerülhetett az Eche homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota állandó helyére, a debreceni Déri Múzeumba, hogyan vált Munkácsy egyre népszerűbb és keresett festőművésszé stb. A résztvevők számára lélekemelő volt az a visszaemlékezés, amely felidézte az immáron ismert és elismert festőművész 1882-es hazalátogatását. A kíséretében lévő Mikszáth Kálmán, a Pesti Hírlap akkori munkatársa beszámolójából tudjuk, hogy Munkács polgárai fejedelemnek kijáró tisztelettel – fáklyásmenet, fellobogózott város, diadalkapu, díszebéd, táncmulatság stb. – s egy közadakozásból készült ezüst babérkoszorúval fogadták a város híres szülöttét. (A tervek szerint ennek egy másolatát a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a Munkácsy Mihály Magyar Ház együttműködésének köszönhetően jövőre a Latorca-parti intézmény is megkapja.)
Munkácsy Mihály története egy olyan művészről szól, akit az 1880-as években a legkiemelkedőbb élő festőnek tartottak. Festőfejedelemként emlegették, géniuszként tisztelték – Békéscsabán, Magyarországon, Európában és Amerikában egyaránt. Művei elgondolkodtatták és felrázták, máskor elvarázsolták és gyönyörködtették a közönséget. Képei ma is képesek erre, fogalmazott Gyarmati Gabriella.
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
„Magyarságunk bennünk él: szívünkben, kultúránkban, nyelvünkben hordozzuk” – hangzott el a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett Kazinczy szépkiejtési verseny megnyitóján. A rangos megmérettetésnek idén immár huszonharmadik alkalommal adott otthont Kárpátalja legnagyobb magyarl...
A beregszászi székhelyű Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ az egyház örökségének bemutatására és megélésére törekszik, többek között ezért is döntöttek úgy, hogy múzeumot és kiállítást alakítanak ki az intézményben. A Gyökerek és ágak elnevezésű kiállítás célja a kárpátaljai görögkatolikusság hag...
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
