Írta: Tudósító | Forrás: szatmar.ro | 2012. február 09.
Amikor 1831-ben elindult földkörüli útjára, maga Darwin sem gondolta, hogy milyen jelentőségű felfedezést fog tenni. Bizonyára tele volt kíváncsisággal, izgalommal, félelemmel, amikor a kis háromárbocos Beagle fedélzetén megkezdte 5 évig tartó utazását. Felfedezőútja a modern tudomány egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb elméletéhez vezetett.
Charles Darwin születésnapja a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe, ebből az alkalomból világszerte tartanak a tudományt népszerűsítő eseményeket. Szatmárnémetiben 2009 óta a Szatmár Megyei Múzeumban kerül megszervezésre a Darwin Nap a Szatmárnémeti E-Consult Egyesület és az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti közreműködésével.
Az immár negyedik éve megvalósuló rendezvény idei témája a felfedezés. Február 10-én különböző tudományágakban jártas szakemberek tartanak ismeretterjesztő előadásokat a múzeum dísztermében (a Vasile Lucaciu sugárút, 21 szám alatt) 12 órától. Az előadások mellett, a látogatók egy Charles Darwin életét és munkásságát bemutató plakát-kiállítást is megtekinthetnek.
Az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.
Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...
Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.
Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...
