Írta: Tudósítónk | Forrás: Kárpáti igaz Szó | 2010. szeptember 26.
Népszavazáson dönthetnek a beregszásziak október 31-én, az ukrajnai helyhatósági választásokkal egyidejűleg arról, hogy városuk visszakapja régi, történelmi nevét – adta hírül tegnap megjelent számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó. A referendum megtartásáról az újságot Gajdos István, Beregszász polgármestere tájékoztatta, aki egyebek mellett elmondta:
idén júliusban a városi tanács egyhangúlag megszavazta, hogy ismételten kezdeményezzék a hivatalosan Berehovónak nevezett Beregszász történelmi nevének helyreállítását a még 1990-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva.
Húsz éve a beregszásziak nagy többsége az 1247 óta egészen az 1920-as trianoni békediktátumig viselt névre voksolt, ám az ügyben illetékes ukrán hatalmi szervek figyelmen kívül hagyták a város képviselő-testületének a kérelmét, ezért kezdeményeztek ismételten népszavazást az ügyben.
Arra a kérdésre, hogy miért kellett az újabb referendumra húsz évet várni, Gajdos kifejtette: korábban értelmetlen lett volna kezdeményezni a névváltoztatást, hiszen a politikai helyzet akkor ezt nem tette lehetővé. Elmondása szerint a környező falvak – Makkosjánosi, Mezőkaszony és Bátyú – már sorra visszakapták történelmi nevüket, sőt a települések történelmi nevének visszaállítása egész Ukrajnában megfigyelhető folyamat.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány idén is színvonalas hangversennyel koronázta meg a hatodik alkalommal zajló ZeneVarázslat komolyzenei képzést Beregszászban. Az esemény alkalmával a zongoraoktatásban részt vevő, a kurzust sikeresen teljesítő kárpátaljai diákok és pedagógusok mutatkoztak be.
A beregszászi Na’Conxypan Galériában november 13-án megnyílt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) jubiláló doyenjeinek csoportos kiállítása. A galéria 2024-es évadzáró tárlatán Erfán Ferenc, id. Hidi Endre, Klisza János, Réti János, Soltész István és Villásek Tibor...
Ezekben a napokban, hetekben a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberében kezdődő sztálini lágerekbe való elhurcolására emlékezünk. Ekkor kezdődött az egyházüldözés is, ami legkeményebben a görögkatolikus egyházat érintette. Hisz működését betiltották, papjai nagy részét elhurcolták, bebörtönözték...
Nyolcvan évvel ezelőtt történt a kárpátaljai magyarok legnagyobb sorstragédiája, amikor vidékünknek a szovjet csapatok általi elfoglalása után néhány héttel a munkaképes korú férfijainkat a helyreállítási munkára való felszólítással gyűjtőpontokba zárták, majd a Szolyván felállított lágerbe hajtottá...
