Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése során – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.
Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók – áll a közleményben.
A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre, majd az elemzés végeztével a csontmaradványokat visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba.
Neparáczki Endre közölte, hogy az osszáriumban több mint kilencszáz ember csontmaradványa található összekeveredve. Az SZTE-n vizsgált négyszáz emberi maradványból DNS-mintát vettek.
A kutatók célja, hogy – ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve – több magyar uralkodót is azonosítsanak. A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, így kiderült, a székesfehérvári sírhelyet a 9. és a 16. század között használták temetkezésre.
A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat.
Eddig Antiókhiai Anna (1154–1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, valamint Szent László király (1040–1095) földi maradványait – amelyek a Győri Egyházmegye által őrzött Szent László-hermából származnak –, továbbá Halicsi Endrét (1210–1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították.
A kutatók Corvin Jánostól (1473–1504), Mátyás király (1443–1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák.
Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257–1323) koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou–királyok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.
A székesfehérvári osszáriumban található csontmaradványok vizsgálatának célja elsősorban az, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy – az összegyűlt információk feldolgozásával – jobban megismerjék a magyar uralkodókat.
A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül szembe nézhetnek több Árpád-házi uralkodóval is – áll a közleményben.
Képek: Magyar Kurrír
