Írta: | Forrás: karpataljalap.net | 2025. szeptember 19.
Jelentős eseményre került sor a Kárpátaljai Szabadtéri Népművészeti és Népi Építészeti Múzeumban – egy négyoldalú memorandum aláírására, amely a kárpátaljai kulturális örökség megőrzésére és a múzeumok támogatására irányuló erőfeszítések megerősítését irányozza elő a beregszászi járási Magyarkomját faluban található zsinagóga épületének rekonstrukciójával és annak a skanzen területére való áthelyezésével.
A megállapodást Jevhen Tiscsuk, a Kárpátaljai Megyei Kulturális Főosztály igazgatója, Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja, Wilhelm Mendel, Ungvár és Kárpátalja főrabbija és Vaszil Kocán, a múzeum megbízott igazgatója írta alá.
A zsinagógát az 1980-as évek végén Gazda Anikó budapesti kutató és az 1989-ben megjelent, a Magyarország zsinagógáiról szóló monográfia egyik szerzője fedezte fel. Sajnos a tudós 1990-es halála megállította a történelmi emlékhely kutatását. Csak 1992-ben folytatódott a kutatás, köszönhetően azoknak az információknak, amelyeket Gazda Anikó átadott lembergi kollégáinak. V. Fegykiv vezette építészcsoport megvizsgálta az épületet, és méretarányos rajzokat készített. Szerkezetét tekintve téglalap alakú szerkezet (13,83 x 7,92 m).
Az „Historic Synagogues of Europe” szerint az épület a XX. század első felére datálható. Az építés évéről és az építészről nincsenek pontos adatok.
Építése óta a zsinagóga nem esett át rekonstrukción. Sok éven át raktárként használták. Kinézete hasonló a falu bármely más házához, különösen a közelben található épülethez, amely valószínűleg a pap háza volt. Csak az egyes elemek jelzik a szerkezet valódi célját.
Miután a zsinagógát áthelyezik a Magyarkomjátról Ungvárra, amire még idén sor kerül, vezető szakértők részvételével megkezdődnek a kutatási és restaurálási munkálatok, valamint a műemlék belsejét a kanonoknak megfelelően rendezik be.
A zsinagóga valóban értékes kinccsé válik Kárpátalja számára: nemcsak kiállítási tárgyként (egyébként az Ungvári Skanzenben ez már a 17. építészeti tárgy), hanem egy „élő” helyként is, ahol a zsidó közösség képviselői megtarthatják rendezvényeiket.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
Az ukrán parlament hivatalosan is elítélte a Kárpátalján 1944 és 1946 között végrehajtott szovjet megtorlásokat. A Legfelső Tanács csütörtökön egyhangúlag, 261 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az erről szóló határozatot. A Jevropejszka Pravda szerint Ukrajna...
Magyar értékek, kultúra és fenntartható környezet témakörökben idén is elkészültek a négyperces portréfilmek a XII. Kulturális Filmek Fesztiváljára. A döntő megrendezésre idén a Békés megyei Szarvason, az elmúlt hétvégén került sor.
