Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2023. január 01.
Egyesek szerint azért, hogy megszegjük őket, vagy hogy éppen jobb emberként, kihívásokkal indítsuk az új évet. A fogadalomtevésnek több ezer éves hagyományai vannak, s gyökerét a Római Birodalomban kell keresnünk, habár már a babilóniaiaknál is megjelent. A mezopotámiai birodalom lakói ugyanis minden év elején isteneik színe elé járultak, ahol ígéretet tettek, hogy kölcsönzött tárgyaikat visszaadják, adósságaikat pedig kifizetik.
Róma legmagasabb tisztviselői a hagyománynak megfelelően január elsején esküt tettek, hogy az új esztendőben is hűek lesznek a köztársasághoz, később pedig a császárhoz.
Eme alkalomra nagyszabású rendezvényeket szerveztek, ahol a római légiók is felvonultak, majd áldozatot mutattak be a Capitolium dombján.
Az évente megrendezésre kerülő esemény megújította a köteléket a polgárok, az állam és az istenek között.
Az újévre már a rómaiak is úgy tekintettek, mint egyfajta lehetőség, hogy maguk mögött hagyják a múltat, s tiszta lappal nézzenek az előttük álló évre.
Az emberek édes gyümölcsöket és mézet adtak társaiknak, s áldásokkal köszöntötték egymást. A bíróságok is csak délelőtt működtek, kvázi fél napos szabadságot adva dolgozóiknak.
Január elsején a rómaiak az új kezdet istenét, a kétarcú Janust ünnepelték, akinek egyik arca az óév, másik az újévbe néz.
Az ajtókkal és küszöbökkel „megtestesített” isten tiszteletére Róma népe a januárt, az év első hónapját róla nevezte el; Janus az otthon, a család és a barátság értékeit szimbolizálta.
Templomának ajtói zárva voltak, amikor Rómában béke honolt, ám háború idején kinyílt, ezzel is jelezve, hogy az istenség nincs jelen.
A középkorban a lovagok a karácsonyi időszak végén ún. pávatollas esküt tettek, amelynek keretében megerősítették a lovagi erények iránti elkötelezettségüket.
Mára széles körben elterjedt az újévi fogadalomtevés szokása (leggyakoribban egyébként a jótékonykodásra, az egészségesebb életmódra, valamint a pozitívabb gondolkodásra ösztönözzük magunkat).
Míg a nagy gazdasági világválság végén az amerikai felnőttek 25 százaléka fogadott meg valamit az új esztendőre vonatkozólag, a 21. századra – egyes becslések szerint – ez az arány 40 fölé kúszott.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
Március 20-án ünnepi hangulat lengte be a beregszászi színház nagytermét: telt ház előtt mutatták be a Lélektánc című lírai, összművészeti előadást. A produkció különlegessége, hogy megálmodója, rendezője és egyben előadója is Gál Natália, aki ezúttal is a tőle megszokott érzékenységgel és...
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
