Az egyik legsikeresebb magyar szimbólummá vált Rubik Ernő szemléltető eszköze

Írta: | Forrás: mult-kor.hu | 2022. október 28.

46 éve, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, amely világméretű játékőrületet indított el. A Rubik-kocka kultusztárggyá vált, filmekben jelent meg a szereplők magas intelligenciájának igazolására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, slágert írtak róla, és jogvitát is kavart.

Az egyik legsikeresebb magyar szimbólummá vált Rubik Ernő szemléltető eszköze

Rubik Ernő 1944. július 13-án született, apja a repülőgép-tervező Rubik Ernő volt. A műszaki egyetem építészmérnöki karának elvégzése után az Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) tanult belsőépítészetet. Ezt követően építész-tervezőként dolgozott, és tanított az Iparművészeti Főiskolán.

A térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő, oktatási segédeszköznek szánt szerkezetét 1974 tavaszán tervezte meg. A fakocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül.

Az oldalanként 3×3-as elrendezésben kilenc négyzetet tartalmazó kocka oldallapjai más-más színűek, és három tengely körül forgathatók el.

Gyorsan kiderült, hogy a tanszer játéknak is igen szórakoztató, így a terveket 1975-ben benyújtotta a szabadalmi hivatalhoz, s 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, „térbeli logikai játék” néven megkapta a szabadalmi oltalmat.

A kocka diadalútja azonban még nem kezdődött el, ehhez át kellett verekednie magát a hazai bürokrácia útvesztőjén. Találmányát már 1975 márciusában átadta hasznosításra a Politechnika Ipari Szövetkezetnek, de a gyártás csak két évvel később kezdődött meg.

A kockában az Országos Pedagógiai Intézet oktatási segédeszközként nem látott fantáziát, az 1978-as BNV-n ugyan elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, de a Nürnbergi Játékvásáron észrevétlen maradt.

1979-ben aztán cikket írt róla az Observer című brit lap, majd felkerült a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapjára. A játékosok is felfedezték, a bűvös kockát nagy tételben kezdték gyártani, és külföldön is terjesztették.

A Rubik’s Cube (Rubik-kocka) 1980–81-ben több országban az év játéka lett, 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben beválasztották az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába.

A kocka más mértani test (piramis, dodekaéder) alakú változatát is kitalálták, aranyból is kirakták, létezik –többek közt – egycentis élű és digitális változatban is, de a legizgalmasabb feladat a hagyományos kocka kirakása maradt.

Az 1982-ben Budapesten megrendezett első Rubik-kocka-világbajnokságot még 22,95 másodperces világcsúccsal nyerték meg, ma a legjobbak átlagosan 7-8 másodperc alatt forgatják ki, a jelenlegi csúcstartó, a kínai Yusheng Du 2018-ban 3,47 másodperc alatt tekerte egymás mellé a színeket.

A vakon kirakás kategóriában 14,51 másodperc, a félkezes kirakásban 6,2 másodperc a világcsúcs, lábbal eddig leggyorsabban 16,96 másodperc alatt oldották meg a feladatot. A versengésbe emellett fél lábon állós, egy légvételes, víz alatti kirakós és egyéb extrém kategóriákban is be lehet szállni, sőt még robotokat is be lehet nevezni.

A matematikai rejtélyt, a kirakási lépések minimális számát csak három évtized után, 2010-ben fejtették meg: az összekevert kocka legfeljebb húsz lépésből kirakható.

A bizonyításhoz több mint 43 trillió lehetséges kezdőállásból kiindulva jutottak el, úgy, hogy a kezdőállásokat 2,2 milliárd csoportba osztották (csoportonként 20 milliárd pozícióval), a csoportok számát – szűrésekkel – 56 millióra csökkentették, szuperszámítógépekbe táplálták, és kijött a „szám”.

A kombinációk többsége egyébként 15-19 lépésből is kirakható. A Rubik-kocka a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé, sőt kultusztárggyá vált, filmekben jelent meg a szereplők magas intelligenciájának igazolására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, slágert írtak róla, és jogvitát is kavart.

2014 áprilisában az egyesült államokbeli Jersey Cityben Beyond Rubik’s Cube (Túl a Rubik-kockán) címmel vándorkiállítás indult útjára, amely hét év alatt – Budapestet is érintve – körbejárta a Földet.

A kiállítás interaktív és digitális attrakciók sorával reprezentálja a kockában testet öltött kreatív gondolkodást. A Rubik-kocka – legsikeresebb innovációs nagykövetünk – a riói olimpián is győzelemre segítette a legjobb látogatóközpontnak választott magyar pavilont.

A Rubik-kockához hasonló nehézségű feladványt kellett megoldania az Európai Unió Bíróságának is, hogy pontot tegyen a találmánnyal kapcsolatos jogvita végére. Rubik Ernő kockájának nemzetközi jogai és védjegye a brit Seven Towns cég birtokában voltak, amely a színes négyzetekből álló négyzetrácsos formát 1999-ben védjegyként jegyeztette be.

A Simba Toys német játékgyártó vállalat 2006-ban megtámadta a kockát kisajátító védjegyet, és bíróságra ment. Az uniós Törvényszék 2014-ben első fokon a brit cégnek, a másodfokú döntést előkészítő főtanácsnok 2016 májusában a németnek adott igazat, a végleges döntés ősszel megállapította, hogy a védjegy nem érvényes.

Hírek

  • Olvasólámpa: Kárpátaljai magyar értéktár (2.) – Gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhetünk

    Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...

  • Több mint könyvklub: közösséggé vált az Ungvári Magyar Olvasóklub

    Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...

  • Megnyílt a XV. Hollósy Simon Alkotótábor kiállítása Beregszászban

    A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.

  • Lucsok Péter Miklós OP könyvének bemutatója Beregszászban

    Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...

Események

Copyright © 2026 KMMI