Írta: KMMI | Forrás: magyarnemzet.hu | 2020. augusztus 06.
Lassan elkészül az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelye, melynek két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalán az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve van bevésve. Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.
Augusztus 20-án adják át, illetve avatják fel ünnepélyes körülmények között az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyét, a főváros legújabb Trianon-emlékművét – értesült a Magyar Nemzet. Az emlékhely (melyet eredetileg június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján akart felavatni a kormány, de ezt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották) fő eleme egy négy méter széles, mintegy száz méter hosszú, a Kossuth tér felőli részén talajszintről induló, a Honvéd utcánál négy méter mélyen végződő műtárgy lesz.
A két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalon az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve lesz bevésve.
Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.
Wachsler Tamás az emlékhely koncepciója kapcsán korábban arról beszélt lapunknak, hogy a gránitfalakra kerülő településnevek megjelenítésében nem tesznek majd különbséget abból a szempontból, hogy azok jelenleg a határ melyik oldalán vannak. Csak méretbeli eltérések lesznek, három kategóriába sorolva a települések nevét.
A Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója akkor megjegyezte: az emlékhely kialakításának jogi alapja a kormány 2018. augusztusi határozata, amely az Országgyűlés Hivatala részéről maximum bruttó 5,08 milliárd forintos költségkeretet irányzott elő az emlékhely megtervezésére, előkészítésére és megvalósítására, s amely részben-egészben megszabta az emlékhely kialakításának kereteit is.
Vagyis a a térszín alá süllyesztés a Kossuth tér és az Országház épülete iránti tisztelet kifejeződése, amely szempont végig érvényesült a tér megújítása során is. A magyar Országház tervezője és megálmodója, Steindl Imre eredeti elképzelése szerint a domináló látvány maga az Országház, ezért semmit nem lehet elhelyezni a téren és a környékén, amely eltakarná vagy konkurálna vele.
A műtárgy két hosszanti oldalát, az Alkotmány utca tengelyével párhuzamosan, a felszínen növények szegélyezik majd: ennek praktikus okai is vannak, a zöld sáv akadályozza meg, hogy bárki beessen az emlékhely közepébe, ezzel együtt az Alkotmány utca két oldalán lévő fasor minden egyes fája megmaradt.
A kormány két évvel ezelőtti határozata világossá tette: az Alkotmány utcai emlékhely nem a Szabadság téri, 1945 után lerombolt emlékművet hivatott pótolni, nem véletlen, hogy a helyszín sem ugyanaz.
Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...
