Írta: KMMI | Forrás: magyarnemzet.hu | 2020. augusztus 06.
Lassan elkészül az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelye, melynek két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalán az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve van bevésve. Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.
Augusztus 20-án adják át, illetve avatják fel ünnepélyes körülmények között az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyét, a főváros legújabb Trianon-emlékművét – értesült a Magyar Nemzet. Az emlékhely (melyet eredetileg június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján akart felavatni a kormány, de ezt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották) fő eleme egy négy méter széles, mintegy száz méter hosszú, a Kossuth tér felőli részén talajszintről induló, a Honvéd utcánál négy méter mélyen végződő műtárgy lesz.
A két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalon az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve lesz bevésve.
Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.
Wachsler Tamás az emlékhely koncepciója kapcsán korábban arról beszélt lapunknak, hogy a gránitfalakra kerülő településnevek megjelenítésében nem tesznek majd különbséget abból a szempontból, hogy azok jelenleg a határ melyik oldalán vannak. Csak méretbeli eltérések lesznek, három kategóriába sorolva a települések nevét.
A Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója akkor megjegyezte: az emlékhely kialakításának jogi alapja a kormány 2018. augusztusi határozata, amely az Országgyűlés Hivatala részéről maximum bruttó 5,08 milliárd forintos költségkeretet irányzott elő az emlékhely megtervezésére, előkészítésére és megvalósítására, s amely részben-egészben megszabta az emlékhely kialakításának kereteit is.
Vagyis a a térszín alá süllyesztés a Kossuth tér és az Országház épülete iránti tisztelet kifejeződése, amely szempont végig érvényesült a tér megújítása során is. A magyar Országház tervezője és megálmodója, Steindl Imre eredeti elképzelése szerint a domináló látvány maga az Országház, ezért semmit nem lehet elhelyezni a téren és a környékén, amely eltakarná vagy konkurálna vele.
A műtárgy két hosszanti oldalát, az Alkotmány utca tengelyével párhuzamosan, a felszínen növények szegélyezik majd: ennek praktikus okai is vannak, a zöld sáv akadályozza meg, hogy bárki beessen az emlékhely közepébe, ezzel együtt az Alkotmány utca két oldalán lévő fasor minden egyes fája megmaradt.
A kormány két évvel ezelőtti határozata világossá tette: az Alkotmány utcai emlékhely nem a Szabadság téri, 1945 után lerombolt emlékművet hivatott pótolni, nem véletlen, hogy a helyszín sem ugyanaz.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
Március 20-án ünnepi hangulat lengte be a beregszászi színház nagytermét: telt ház előtt mutatták be a Lélektánc című lírai, összművészeti előadást. A produkció különlegessége, hogy megálmodója, rendezője és egyben előadója is Gál Natália, aki ezúttal is a tőle megszokott érzékenységgel és...
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
