Írta: KMMI | Forrás: magyarnemzet.hu | 2020. augusztus 06.
Lassan elkészül az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelye, melynek két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalán az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve van bevésve. Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.
Augusztus 20-án adják át, illetve avatják fel ünnepélyes körülmények között az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyét, a főváros legújabb Trianon-emlékművét – értesült a Magyar Nemzet. Az emlékhely (melyet eredetileg június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján akart felavatni a kormány, de ezt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották) fő eleme egy négy méter széles, mintegy száz méter hosszú, a Kossuth tér felőli részén talajszintről induló, a Honvéd utcánál négy méter mélyen végződő műtárgy lesz.
A két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalon az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve lesz bevésve.
Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.
Wachsler Tamás az emlékhely koncepciója kapcsán korábban arról beszélt lapunknak, hogy a gránitfalakra kerülő településnevek megjelenítésében nem tesznek majd különbséget abból a szempontból, hogy azok jelenleg a határ melyik oldalán vannak. Csak méretbeli eltérések lesznek, három kategóriába sorolva a települések nevét.
A Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója akkor megjegyezte: az emlékhely kialakításának jogi alapja a kormány 2018. augusztusi határozata, amely az Országgyűlés Hivatala részéről maximum bruttó 5,08 milliárd forintos költségkeretet irányzott elő az emlékhely megtervezésére, előkészítésére és megvalósítására, s amely részben-egészben megszabta az emlékhely kialakításának kereteit is.
Vagyis a a térszín alá süllyesztés a Kossuth tér és az Országház épülete iránti tisztelet kifejeződése, amely szempont végig érvényesült a tér megújítása során is. A magyar Országház tervezője és megálmodója, Steindl Imre eredeti elképzelése szerint a domináló látvány maga az Országház, ezért semmit nem lehet elhelyezni a téren és a környékén, amely eltakarná vagy konkurálna vele.
A műtárgy két hosszanti oldalát, az Alkotmány utca tengelyével párhuzamosan, a felszínen növények szegélyezik majd: ennek praktikus okai is vannak, a zöld sáv akadályozza meg, hogy bárki beessen az emlékhely közepébe, ezzel együtt az Alkotmány utca két oldalán lévő fasor minden egyes fája megmaradt.
A kormány két évvel ezelőtti határozata világossá tette: az Alkotmány utcai emlékhely nem a Szabadság téri, 1945 után lerombolt emlékművet hivatott pótolni, nem véletlen, hogy a helyszín sem ugyanaz.
500 esztendeje pecsételődött meg a középkori Magyar Királyság sorsa. Az Oszmán Birodalom hadai ellen 1526. augusztus 29-én vívott mohácsi csatát történetírásunk úgy emlegeti, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. Valószínűleg ez a magyar hadtörténelem legtöbbet taglalt ütközete.
Több száz fiatal gyűlt össze augusztus 26-án Beregszászban, a régi varroda épületében a negyedik Villámtöltés Ifis Találkozóra. A beregszászi református gyülekezet ifisei által szervezett alkalom célja az volt, hogy a nyár végén, az új tanév kezdete előtt a fiatalok ne csupán élményekkel, hanem lelk...
Bódi László „Cipő” emlékére ültettek emlékfát augusztus 23-án Kistarcsán. A megemlékezésen Kárpátalját Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke és Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója képviselte. A faültetés szimbolikusan is összekapcs...
Augusztus 17-22 között Beregszászban, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban második alkalommal szerveztek alkotótábort, melynek keretében tíz kárpátaljai képzőművész – Kalitics Erika, Kopriva Attila, Natália Moszkalyova, Szerhij Lakatos, Petrosevics Vivien, Jaroszlava Katran, Erfán Ferenc, Mat...
