Írta: Tudósító | Forrás: MTI | 2013. június 17.
Látványraktárral, interaktív kémiai laborral is gazdagodott a hazai és uniós támogatás segítségével felújított tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum; a beruházás ünnepélyes átadását vasárnap tartották Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban. A hatvanmillió forint értékű fejlesztés keretében az idén ötvenéves múzeumban új látogatórendszert, múzeumpedagógiai oktatótereket, interaktív kémialabort alakítottak ki.
A beruházás révén a több mint kétszáz éves műemlék épület emeletén egy látványraktár is megnyílt a látogatók előtt, ahol a több mint 16 ezer darabos régészeti, néprajzi és helytörténeti gyűjtemény egy részét mutatják be az érdeklődőknek.
A Tárgyaink, örökségünk című projekt ezen kívül tartalmazta a Kálvin téren lévő múzeumépület nyílászáróinak cseréjét, külső és belső homlokzatainak rekonstrukcióját, de korszerűsítették az épületgépészeti, a biztonságtechnikai és az elektromos hálózatot is.
Az ünnepélyes átadást megelőzően hálaadó istentiszteletet tartottak a múzeum szomszédságában álló református templomban, a múzeum udvarán pedig Vinnai Győző kormánymegbízott és Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepséget követően megkoszorúzták a múzeum alapítójának, Gombás Andrásnak az emléktábláját, majd felavatták a róla elnevezett látványraktárat. Az érdeklődőket ezután a múzeum munkatársai vezették végig a felújított intézményben.
A Vasvári Pál Múzeumot 1963-ban alapították, első igazgatója Gombás András tanár és autodidakta régész volt. 1969-ben Hunyadi József lett a múzeum vezetője, aki elődjéhez hasonlóan nagy figyelmet fordított a fiatalság művelésére. Az évek folyamán a múzeum többször is költözött: a Kossuth utcai épületből a Báthory utcába települt át a gyűjtemény, majd 1996-ban került a jelenlegi helyére, a Kálvin úton található, 18. század végén épült református parókia épületébe.
Kezdetben elsősorban a helytörténeti emlékek után kutattak, majd az 1980-as évektől gyűjtőkörüket kiterjesztették a természettudományok és a régészet területére is. Archiválták a világhírű Alkaloida gyógyszergyár működésére és történetére vonatkozó dokumentumokat. Ma a múzeumi gyűjtemény több mint 7 ezer régészeti, 6 ezer néprajzi, valamint helytörténeti tárgyból és jelentős adattárból áll.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
