Beregardóban szeptember 23-án Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára jelenlétében átadták a Perényi Kultúrkúriát.

Írta: zzz | Forrás: karpataljalap.net | 2020. szeptember 25.
Beregardóban szeptember 23-án Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára jelenlétében átadták a Perényi Kultúrkúriát.
Az először a XIV. században említett Beregardó legjelentősebb birtokosa az évszázadok során a Perényi-család volt. Ők emelték az 1700-as években a Vérke partján az egyszintes kúriát, s hosszú időn át innen irányították kiterjedt birtokaikat – tudhattuk meg egyebek mellett az épület történetét ismertető Kiss Juliannától, a Tulipán Tanoda igazgatójától. 1783. november 18-án itt született báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye főispánja, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja. A mártír politikus halálának 150. évfordulója alkalmából az épület falán 1999-ben emléktáblát helyeztek el.
A XX. században erősen leromlott állagú, 360,1 négyzetméter alapterületű épületet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2016-ban 25 évre bérbe vette a Beregszászi Városi Tanácstól. Felújítása 2016 és 2020 között a Külgazdasági és Külügyminisztérium Keleti Partnerség Programja keretében biztosított támogatásból, illetve Tarlós István korábbi budapesti főpolgármester közbenjárására a magyar főváros hozzájárulásából történt meg, a tereprendezéssel együtt mintegy 14,1 millió hrivnyából.
Az épületben megtekinthető a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával létrejött Perényiek 1271– (A Perényi család három ágának története) című kiállítás. Ugyancsak állandó kiállításként láthatók a báró Perényi Zsigmond életét bemutató grafikák, amelyeket Franz Szabad, a Perényi család leszármazottjának megbízásából készített Szeifried Zoltán festő- és grafikusművész. Az alkotásokat Franz Szabad egy a bárót ábrázoló restaurált olajfestménnyel együtt a beregszászi főiskolának adományozta.
A kultúrkúria a jövőben helyt ad a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskolának, míg az alagsorban kialakított konyha és pincehelyiség a főiskola Egán Ede Szakképzési Centrumának, illetve Földtudományi és Turizmus Tanszékének egyik gyakorlóhelye, kárpátaljai borok bemutatóhelye lesz. Az épület, annak parkja, játszótere egyaránt szolgálja majd a helyi közösséget, ezenkívül helyt ad majd a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet kulturális rendezvényeinek, kézműves-foglalkozásainak, borkóstolóinak, valamint gasztrokulturális eseményeinek – hangzott el.
Az épületet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, valamint Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára avatta fel.
A kommunizmus végével megszabadultunk a diktatúrától, de nehéz örökség és számos feladat maradt hátra, például a kommunisták által szántszándékkal veszni és lepusztulni hagyott magyar építészeti örökség felújítása, rendbe tétele, amire Magyarország határain kívül is szükség van – jelezte beszédében Szijjártó Péter. Ránk maradt, hogy ezeknek az épületeknek új és értelmes funkciót találjunk, és visszaadjuk azokat a magyaroknak, mégpedig hosszú távú használatra – tette hozzá.
„Több mint szimbolikus, hogy míg Európa nyugati felében sorra zárják be a templomokat, addig a Kárpát-medence magyarok lakta területein, beleértve az anyaországot is, az elmúlt tíz esztendőben 2800 templomot újítottunk fel, és 100 új templomot építettünk – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter. – Ugyanígy vagyunk a régi kúriák és kastélyok épületeivel is. Az elmúlt négy esztendőben 18 kastélyt és 15 várat újítottunk fel, adtunk át a magyaroknak és a látogatóknak használatra, megtekintésre.”
Az ilyen kastélyok és kúriák korábban a magyar, és ezáltal az európai kultúra fellegvárai is voltak, s most a XXI. századi igényeknek megfelelően, újraértelmezett formában kapják vissza e szerepüket – jelezte a szónok.
„Azt kívánom Beregszász város lakosságának, az itt élő magyaroknak, a főiskolának és az üzemeltető civil szervezetnek, hogy a lehető legtöbb eseményre, a lehető legtöbb magyar embert tudják ide bevonzani, legyen ez a hely az itteni magyar közösség, az egész kárpátaljai magyarság megőrzésének és megerősítésének helyszíne” – zárta szavait a magyar külügyek irányítója.
Az avatóünnepség keretében Szijjártó Péter, Brenzovics László, Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke és Pallagi Marianna, a PCS igazgatója megkoszorúzta Perényi Zsigmond emléktábláját. A továbbiakban a magyar külügyminiszter, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium küldöttsége megbeszélést folytatott a KMKSZ vezetőivel, majd Szijjártó Péter és Brenzovics László sajtótájékoztatót tartott.
A beregszászi Na'Conxypan Galéria megnyitása óta meghatározó művészeti helyszíne Kárpátaljának. A galéria nem csupán kiállítótér, hanem találkozási pont, párbeszédhely, ahol kortárs alkotók és művészetkedvelők új szellemi és vizuális élményekkel gazdagodhatnak. Május 7-én a nyári szünet előtti utols...
Vélhetően nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné a magyar népzenét, a magyar népdalt. Ezek ugyanis örökségünk részei, és hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik felkutatják, művelik és átadják a következő generációnak. Ezen művészek egyike a viski születésű Pál Eszter, a Magyar Állami Népi E...
Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...
Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...