A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet vasárnap ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással egybekötött csöndes megemlékezést tartott Huszton a hagyományos Bethlen-nap alkalmából. A résztvevők azért jönnek el minden évben, hogy közösen tisztelegjenek Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emléke előtt. Bár a jelenlegi háborús helyzet nem teszi lehetővé a hagyományos, nagyszabású fesztivál megrendezését, továbbra is hűek maradunk a hagyományokhoz, és nem engedjük feledésbe merülni e jeles napot, mondta a szervezők nevében Molnár Krisztina. E mai alkalom nemcsak emlékezés, hanem hitvallás is: bizonyosság arról, hogy a legnehezebb időkben is őrizzük értékeinket, és továbbadjuk azokat a jövő nemzedékének.
A megemlékezés – Jenei Károly református lelkész és Vascsák András római katolikus plébános igei szolgálatával – ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét. Majd Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja köszöntötte a megjelenteket. „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szavait a diplomata. Aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kárpátaljaiak már hosszú évtizedek óta így élnek. „Önök mindig megtettek és megtesznek családjukért, közösségükért, egyházukért mindent, amit az adott pillanat éppen megenged, ami az adott élethelyzetben lehetséges.”
Bacskai József hangsúlyozta: a közös magyar jövő, különösen is a kárpátaljai magyarság jövője, a szülőföldön való megmaradása közös célunk. A diplomata megerősítette, hogy ebben a munkában továbbra is számíthatunk Magyarországra: „A kárpátaljai magyar közösség erősítése, támogatása, segítése a nemzeti magyar kormány kiemelt feladatai közé tartozik.” Bacskai József köszönetet mondott a résztvevőknek, a kárpátaljai magyarságnak, hogy a szülőföldön való maradás mellett döntöttek, itt dolgoznak, tanulnak, őrzik hagyományaikat – ezzel megtették mindazt, amit lehet.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem és a Pro Cultura Subcarpathica elnöke elmondta: a civil szervezet szeretné minden település számára megtalálni azt a gyökeret, amibe az ott élők kapaszkodhatnak. Huszt számára Bethlen Gábor fejedelem lehet a példa. Ő uralkodása ideje alatt felvirágoztatta Erdélyt, melynek ez a város, ez a vidék akkor része volt. „A Bethlen-nap eseményeivel szeretnénk rávilágítani az ő nagyságára és fő gondolatára, amelyből a XXI. században is tanulhatunk – magyarok és nem magyarok –, ami segít bennünket abban, hogy megmaradjunk: az ember nem tehet meg mindig mindent, de amit lehet, azt meg kell tenni” – mondta. „Bár negyedik éve nem rendezhetünk fesztivált, de a városban vásárt tartanak ma is. Nem tehetünk meg mindent, de megtesszük, amit lehet: csendesen emlékezünk, hogy őrizzük a múlt tüzét, nehogy a parázsból hamu legyen, mert azt már nem lehet felszítani. Ehhez tennünk kell a dolgunkat, ahogy Kölcsey ránk hagyta: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”. Orosz Ildikó azzal a reménnyel köszönte meg a parázs őrzőinek a részvételt, hogy jövőre felavathatják a már elkészült Bethlen-szobrot is.
A résztvevők a templomból a várhegy lábánál felállított Kölcsey-emlékműhöz vonultak, ahol Orbán Viktória elszavalta a költő Huszt c. versét, majd csöndes koszorúzásra került sor.
