Szent György, a leghíresebb katonaszent 271 körül született és 303. április 23-án, – 1720 évvel ezelőtt – keresztény vértanúként halt meg. Alakját az egész keresztény világban osztatlan siker övezi mind a keleti, mind a nyugati egyházban. Leginkább a sárkányt legyőző lovagként ismert, emellett több ország és város védőszentje, intézmények és helységek viselik a nevét. A világegyház április 23-án üli Szent György ünnepét, a magyar egyházban azonban – Szent Adalbert ünnepe miatt – április 24-én emlékeznek meg róla. A lovagok és a cserkészek védőszentje, és egyike a tizennégy segítőszentnek.
A cserkészek számára példaértékű az ideális lovagi erények gyakorlása, megingathatatlan hittel, reményteli szívvel segíteni másokon, a szegényeken, a védteleneken és a gyengébbeken, mint azt a középkor lovagjai is tették.
Az alapító Lord Robert Baden-Powell of Gillvell, becenevén Bi-Pi által megfogalmazott és a Szent György által gyakorolt formáját az 5. cserkésztörvényben élik meg, melyet a lovagiasság törvényének is neveznek, s amely így szól: „A cserkész magával szemben szigorú, másokkal szemben gyöngéd”. A cserkészköszöntés kézjelében a hüvelykujj takarja a kisujjat, ami azt jelképezi, hogy „az erősebb védi a gyengébbet”. Világszerte ezen a napon újítják meg a cserkészek a fogadalmukat, amelyben Isten, haza és embertárs szolgálatára kötelezik el magukat. Az anyaországtól elszakított országrészekben a magyar cserkészek ehhez hozzáteszik még a nemzet szolgálatára tett fogadalmat is.
Szent György legendája azon a keresztény meggyőződésen alapul, hogy az Istenbe vetett hit elhárítja a démonok hatalmát és győzedelmeskedik a gonosz kísértései felett.
Alakja és életének története nem valóságos, hiedelmeken, legendákon alapul. Az 5. században még Gelasius pápa is kijelentette, hogy György egyike azoknak a szenteknek, „akiknek tetteit csak Isten ismeri”.
György előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár uralkodása idején lépett hadi szolgálatba. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas rangra jutott. Édesanyja hatására elfogadta a keresztény hit tanításait, így amikor a császár üldözni kezdte a keresztényeket, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.
A világon számos földrajzi hely és a Kárpát-medence magyarok lakta területein számos helység, templom és intézmény viseli a nevét. Védőszentje többek között Angliának, Portugáliának, Aragóniának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának, Etiópiának. A városok közül is sokan védőszentnek választották, úgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Ljubjana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút.
A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép, páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. 
A leghíresebb Szent György-szobor Prágában áll, mely a Kolozsvári testvérek 1373-as alkotása. A szobor másolata a Farkas utcai református templom előtt látható. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Rerrich Béla téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is. Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek a tiszteletére.
Gyakran ábrázolják címereken, például Grúzia címerének is ő a főalakja, de megjelenik pénzérméken is, mint az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán. A Szent György-kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is látható, például az angol vagy a grúz lobogón. Ezt a jelképet az Orosz Birodalom alapította 1807-ben, és 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták.
Több lovagrend választotta patrónusául, így a magyar alapítású Szent György Lovagrend is.
A muszlim kultúrkörben Szent Dserdsis néven tisztelik, legfőképp Moszulban. Dserdsisról az a legenda járja, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát. Évszázadok óta a lovagok mellett a fegyverkovácsok, a lovaskatonák, és a vándorlegények patrónusa volt, de a földművelő nép is védőszentnek tartotta. A jelenben a cserkészek mellett a rendőrök is védőszentként tisztelik.
A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák.
Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. Ezen a napon szegődtek el a béresek, a juhászok, a kocsisok és az állatokat őrző munkások az éves szolgálatra, mely az őszi behajtások idejéig tartott. Időjósló nap volt, ha Szent György napján meleg eső hullott, úgy tartották: aranyat ér, mert jó lesz a termés, míg a mennydörgés gazdag bortermést ígért.
