Írta: | Forrás: MTI | 2025. augusztus 10.
A két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter alig két holdátmérőnyi távolságra kerül egymástól a keleti látóhatár fölött, így az augusztus 11. és 13. közötti hajnalokon a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelensége lesz megfigyelhető – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Tájékoztatásuk szerint a Földről nézve a két legfényesebb csillagszerű égitest – a Jupiter és az Esthajnalcsillag, azaz a Vénusz együttállása különösen szép látványt fog nyújtani a korán kelőknek. Szabad szemmel a Vénusz egy tündöklő, rendkívül fényes, fehér csillagnak látszik majd, míg a Jupiter egy nála halványabb, de az égbolt összes csillagánál fényesebb, szintén fehér, csillagszerű égitest lesz – fogalmaztak a közleményben.
Hozzáfűzték, hogy a páros már most közeledik egymáshoz, augusztus 11. és 13. között pedig „feltűnő közelségbe” kerülnek majd. Ezeken a hajnalokon a páros – amelynek együttállása 12-én lesz a legszorosabb – már hajnali 3 óra előtt felkel, és 4 órára 13 fokos magasságba emelkedik a keleti horizont fölé. Ekkor még a sötét éjszakai égbolton, teljes fényességükben lesznek láthatóak. Megfigyelésükhöz tiszta, kitakarásmentes keleti látóhatárt kell keresni – írták a közleményben, hozzátéve, hogy a bolygók helyzete napról napra változik majd: a Jupiter látszólag távolodik a Naptól, a Vénusz pedig közeledik hozzá.
Mivel legközelebb csak 2026 júniusában áll majd együtt a két bolygó, azoknak, akik az éjszakákat a Perseida hullócsillagok megfigyelésével töltik, mindenképpen érdemes megvárniuk a hajnalt az együttállás megcsodálására – hívták fel a figyelmet a szakemberek, akik szerint a jelenség szabad szemmel megfigyelve is látványos lesz.
Mint írták, egy kézi binokulár segítségével a vakítóan fényes Vénusz még csillagszerű marad, a Jupiter viszont már aprócska korongnak látszik majd, a Galilei holdak pedig halvány csillagokként tűnnek fel szorosan körülötte. A közlemény szerint csillagászati távcsővel, száz-százötvenszeres nagyításon a Vénusz fényes korongja és 79 százalékos fázisa is megpillantható lesz.
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
