Írta: | Forrás: | 2024. október 06.
1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848–49-es szabadságharc tizenhárom főtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. Szintén Aradon végezték ki Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvéd ezredest, majd a következő év elején Ludwig Hauk alezredest is, az ő nevük kevésbé ismert.
A tizenhárom nevet minden iskolás gyerek memorizálja: Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lázár Vilmos, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezic Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly.
Rajtuk kívül szintén Aradon végezték ki Ormai (Auffenberg) Norbert és Kazinczy Lajos honvéd ezredest, majd a következő év elején Ludwig Hauk alezredest, volt bécsi forradalmárt is. Kazinczy Lajost „a tizenötödik aradi vértanúként” is emlegetik.
Ormai Norbert komoly eredményeket ért el a szabadságharc haderejének szervezése terén. 1849 márciusában léptették elő ezredessé, s a honvéd vadászezredek főparancsnokává és főfelügyelőjévé nevezték ki. 1849. augusztus 7-én ugyan lemondott rangjáról, azonban a császári hadbíróság előtt hiába védekezett ezzel, Ormai Norbertet a rögtönítélő bíróság kötél általi halálra ítélte.
Kazinczy Lajos Ormaihoz hasonlóan ezredesi rangig vitte, és fontos szerepet játszott a tavaszi hadjáratban, melynek egyik következménye, hogy 1849. április 14-én mondta ki a debreceni országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását.
A Kossuth-féle radikális alkotmánynak nem volt híve, de a szabadságharchoz mindig hű maradt Kazinczy Lajos, ami egyben a vesztét is okozta.
Végül a világosi fegyverletétel után 12 nappal tette le a fegyvert, állítólag ezért nem a tizenhárom vértanúval egyidőben végezték ki. Az aradi császári hadbíróság felségsértés bűntettéért Kazinczy Lajost ítélte halálra, és teljes vagyonelkobzás mellett, kegyelemből, golyó általi halálra ítélték és október 25-én reggel agyonlőtték.
Kazinczy Lajos a híres író, költő és nyelvújító Kazinczy Ferenc fia volt. Kazinczy Ferenc a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósodás ügyét szolgálta. Közös vonásuk a nemzeti érdekek felé való elköteleződés volt. Ezért az író Kazinczy is összetűzésbe került az osztrákokkal. A Martinovics-féle összeesküvés miatt tartóztatták le, majd Budára szállították, és ott perbe fogták. Először fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, majd ezt az ítéletet a király várfogságra enyhítette.
Ludwig Hauk részt vett a bécsi forradalomban, majd annak októberi leverését követően Magyarországra szökött, ahol 1849 januárjában honvéd őrnaggyá lépett elő. A következő hónapokban Bem József hadjárataiban, Erdélyben is jelen volt, a lengyel származású altábornagy alezredessé nevezte ki. Augusztusban tartóztatták le, egy olyan kézirattal a birtokában, amelyben becsmérlően írt az uralkodóházról. Haukot a bécsi forradalomban játszott szerepéért távollétében már 12 év fogházra ítélték.
Haukot 1849 decemberében Aradra szállították, ahol a magyar szabadságharchoz való csatlakozása miatt halálra ítélték, és 1850 februárjában kivégezték.
A Múlt-kor magazinban olvashatjuk, hogy 1849–1850-ben legalább 130 embert végeztek ki, több százan kerültek börtönbe és mintegy 40–50 ezer honvédet soroztak be büntetésképpen a császári hadseregbe. A megtorlás a polgári lakosságot sem kímélte. Falusi papok, jegyzők, tanítók estek áldozatul annak, hogy kihirdették a forradalmi kormány rendeleteit, másokat népfelkelésben való részvételért, fegyverrejtegetésért ítéltek halálra.
A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...
