A színház segít élni és jobbá tenni a világot

A színházi évad szeptembertől júniusig tart, ez idő alatt a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház a nehéz körülmények ellenére is igyekszik régi és új előadásokkal kedveskedni közönségének. Sin Edina igazgatót arra kértük, nyújtson betekintést a januártól júniusig tartó időszakba, mire számíthat a kárpátaljai közönség, hogyan indult számukra a 2026-os esztendő?

– Finoman fogalmazva is ,,kalandosan” kezdődött az esztendő, hiszen az elmúlt hetekben folyamatosan áramhiánnyal kellett megküzdenünk. Ez egy ilyen nagy épület számára komoly gondokat jelentett, de hála Istennek sikerült úgy alakítanunk a repertoárt, a programkínálatot, a technikai infrastruktúránkat, hogy túl tudtunk lépni a kihívásokon. Ha az előadásokon alakítanunk is kellett, de megtarthattuk a próbafolyamatainkat, a tervezett darabokat. Ilyen jelentős áramkimaradásokkal terhelt körülmények között került színpadra február elején az Ádám és Éva naplója című előadás Mark Twain írása alapján, melyet Oleh Melnicsuk rendezett. Ő alakítja Ádámot, míg Évát Orosz Ibolya játssza; ők a civil életben is egy párt alkotnak. A darab kitűnő szórakozási lehetőség az itt élők számára, ami rá is fér a közönségre. A bemutatót követően repertoáron tartjuk a darabot, egész évben várjuk rá a nézőket – fejtette ki Sin Edina.

Az Ádám és Éva bemutatóját követően újabb darab összeállításához kezdtek a beregszászi színházban: Lélektánc címmel táncszínházi előadást visznek színpadra. – A darabot Gál Natália színművész álmodta meg. A szerelem különböző aspektusait viszi színre a színház- és táncművészeti eszköztár segítségével, ebben a Kárpátalja Táncegyüttes táncosait hívtuk segítségül, színészként Gál Natália látható majd. A bemutatót március 20-án tartjuk a nagyszínpadon, ami izgalmas lírai utazásnak ígérkezik – hangsúlyozta az igazgató.

Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. Ebből az alkalomból a beregszászi színház Vidnyánszky Attila szövege alapján felolvasószínházi előadással készül. Az előadást Kárpátalja több helyszínén tervezik bemutatni, méghozzá olyan szimbolikus helyeken, melyek történelmileg kötődnek Rákóczi alakjához.

– Rendhagyót, különlegeset szeretnénk az év során az itt élők számára biztosítani, hiszen nemcsak zárt terekben gondolkodunk, impozáns nagy kültereket is birtokba szeretnénk venni a felolvasószínházi előadással, melyben Vass Magdolna színművész fontos szerepet játszik, hiszen nemcsak előadóként, de dramaturgként is megmutatkozik – magyarázta Sin Edina. Hozzátette, március 27-én, a nagyságos fejedelem születésnapján a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja és a Kárpátalja Táncegyüttesnek köszönhetően Hungarikum gálakoncerttel emlékeznek meg a jeles napról, társszervezésben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel. A koncertnek a színház nagyterme ad otthont.

– Májusban egy másik ismert, Kárpátaljához kötődő személyiség, Romzsa Tódor alakját szeretnénk feleleveníteni nagyszínpadi előadás formájában.

Az a korszak, amelyben a boldoggá avatott mártír püspök élt, több hasonlóságot is mutat napjainkkal. Azt a fajta szemléletet próbáljuk az előadásban kidomborítani, amely megmutatja, hogy a nehéz és vészterhes időkben is talpra lehetett állni. Példaként és bátorításként szeretnénk az előadást életre hívni. Lukácsy Györgyöt kértük fel, hogy írja meg a szövegét, a rendezői feladatokat pedig Berettyán Nándor vállalta, aki nem először jár Beregszászban rendezőként, hiszen a 2016-os Hubertusz című előadást is ő jegyzi.

Saját programjaik mellett nem feledkeznek meg a Déryné Program Határtalan Programjának kárpátaljai szervezéséről sem. Ezek az alkalmak komplett színházi élményt nyújtanak a kiválasztott helyszínek, régiók számára. A fesztiváljellegű Határtalan napok márciusban és áprilisban Nagydobronyban és Csongoron, aztán Nagyberegen és Beregújfaluban, valamint Mezőkaszonyban és Zápszonyban kerülnek megvalósításra.

– Minden alkalommal kiválasztunk egy-egy régiót, jellemzően az ottani középiskolák és líceumok köré szervezzük a színházi eseményeket, de az óvodásoktól a felnőttekig mindenkinek biztosítunk szórakozási, művelődési és tanulási lehetőséget. Eddig nyolc ilyen napot tarthattunk, alkalmanként akár 18-20 különböző foglalkozással, programmal. Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok és a gyerekek számára több hétre való energiabombát, feltöltődési lehetőséget jelentenek. A pedagógusok is hálásak, mert amellett, hogy a művészet szeretetére neveljük a gyerekeket, élménypedagógiai formában a tanulási folyamatot is segítjük. Azt mondanom sem kell, hogy sokkal könnyebb a kötelező olvasmányokat színészek segítségével tantermi előadás formájában megismertetni a diákokkal, mint ,,száraz” tananyagként az órákon átadni.

Mindig nagy izgalommal készülünk ezekre a napokra. Márciusban a Veronaki Zenekar, a Létra Kulturális Egyesület, Várnagy Andrea zongoraművész produkcióit visszük el a gyerekek és fiatalok számára, a felnőtteket a Nagydobronyi Magyar Házban Gajdó Delinke a Szelíden és szilárdan című Szabó Magda-estjére hívjuk.

A Déryné Határtalan Napok mellett a Nemzeti Emlékezet Bizottság által támogatott Magyar hősök című előadást várjuk Kárpátaljára Csuja Imrével a főszerepben, de számos más vendégelőadással készülünk március, április, május során, melyeket Beregszászban és Ungváron láthatnak majd az érdeklődők. Ezekről folyamatosan tájékoztatjuk a közönséget, érdemes a Facebook oldalunkon figyelni az aktuális eseményeinket – hangsúlyozta beszélgetőpartnerem.

A teátrum néhány éve kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kárpátaljai nézőknek moziélményben is legyen részük, hiszen a rendszerváltás óta ez a fajta szórakozási lehetőség kikopott, elveszett. Magyar nyelvű mozival 1990 óta nem igazán találkozhattak az itt élők. – A Vándormozival évek óta azon dolgozunk, hogy ezen változtassunk. A beregszászi színház infrastruktúrája, filmszínházi és színházi ismeretsége, illetve a Vándormozinak köszönhető szerzői jogok révén meg tudjuk ezeket az alkalmakat szervezni. A kortárs magyar, újonnan moziba kerülő filmeket szinte egy időben a magyar bemutatóval a kárpátaljai közönség is láthatja. Jelenleg a Magyar menyegzőt vetítjük heti rendszerességgel. Mára elmondhatjuk, hogy több visszatérő mozihelyszínünk van Kárpátalja magyarlakta régióiban. Ezért rengeteget utazunk, és igyekszünk az előírásoknak megfelelő mozilégkört és hangulatot teremteni. Meghívásunkra a Magyar menyegző egyik főszereplője, Kovács Tamás áprilisban látogatást tesz Beregszászban, amikor is közönségtalálkozó keretében kérdezhetik a színművészt a film levetítése után. A magyar népzenei kultúrát bemutató alkotás talán inspiráció is lehet, hiszen vidékünkön számos népzenei tanoda, műhely működik. A néphagyomány ilyen formában való bemutatása ösztönző lehet a fiatalok számára, hogy forduljanak népi kultúránk felé. A kárpátaljaiak számára további érdekessége a filmnek, hogy a létrehozásában közreműködött Pál István Szalonna népzenész, ezért tőle a vetítések előtt videoüzenetet játszunk le a helyi nézők köszöntéseképpen.

A filmes alkalmaink közül kiemelném még a Romzsa című film bemutatóját, melyet április elején a görögkatolikus közösséggel egyeztetve szintén be kívánunk mutatni a beregszászi színház nagytermében. Emellett a Füzesi Magda költőnőről készül portréfilmet is szeretnénk húsvét környékén bemutatni – árulta el az igazgató.

– Miért tartjátok fontosnak, hogy a felsorolt nehézségek ellenére is bizakodóan, hittel, rendületlenül, időt és energiát nem kímélve dolgozzatok?

– Azért, mert fontos a folytonosság, mert az ember ezáltal kifejezheti azt, hogy valamit értékesnek és fontosnak tart. Mi a színházat nagyon értékesnek tartjuk, egy olyan jelenségnek az ember életében, amely segít élni, és jobbá tenni a világot. Látjuk, hogy a közönség számára is nagy szükség van arra, hogy legyen Beregszászban, Kárpátalján magyar nyelvű színházi lehetőség. Amikor előadást, programot biztosítunk az itt élőknek, akkor talán egy kis erőt, bátorítást is adunk nekik ezáltal. De sokszor az is elég, ha csak meg tudjuk egymás kezét fogni, akár jelképesen, akár szó szerint. A folytonosságot nem szabad hagyni megszakadni, mert az mindannyiunkban törést idéz elő. A jövőt tervezni kell, gondolkodni rajta, célokat kitűzni, és azokba kapaszkodva megpróbálni átvészelni a mostani időszakot. Meggyőződésünk, hogy a színházi előadások, a színházi pillanatok felemelik az embert a hétköznapok sivárságából.