Írta: Jakab Lajos | Forrás: Kárpátinfo.net | 2025. december 13.
Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Magyarország Beregszászi Konzulátusának közös szervezésében került megrendezésre.
Az egybegyűlteket elsőként Molnár Krisztina, a PCS koordinátora köszöntötte, aki bevezetőjében kiemelte, hogy a civil szervezet immáron egy évtizede kezdeményezője és szervezője a Közös Advent elnevezésű programnak, melynek keretében Beregszász elöljáróival, egyházi és civil szervezeteivel együttműködve gazdag és változatos kulturális programokra hívogatja a Vérke-parti város és környéke lakosságát.
Beszélt arról is, hogy az adventi koncert megrendezését azért tartják fontosnak, mert a várakozás és a lelki feltöltődés időszakában különösen nagy igény van olyan kulturális élményekre, amelyek nem csak közösséget teremtenek, és megszólítják az ember lelkét, de egyben segítenek a rohanó hétköznapokból átlépni az ünnep békéjébe.
Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja köszöntőjében azt emelte ki, hogy advent harmadik vasárnapján a szeretet gyertyáját gyújtjuk meg, és ezekben az embert próbáló, vérzivataros, háborús időkben minden eddiginél nagyobb szükség van a hitre, reményre és a szeretetre, egymás erősítésére és a közösségi lét megélésére.
Az adventi koncerten fellépő SONUS együttesről elmondta, hogy a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának ütőhangszeres formációja, amely 1974 óta működik és 2004 óta használja a SONUS nevet. Vezetője prof. dr. habil. Szabó István egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének tagja.
Az együttes számos hangszerbemutató élménykoncertet adott már, magyarországi fellépéseik mellett szerepeltek Ausztriában, Horvátországban, Lengyelországban, Németországban, Romániában, Szlovákiában és Japánban is.
A főkonzul úr Márai Sándor csodálatos soraival zárta köszöntését: ,,Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet, mindig adni kell, ez a módja!...”
Prof. dr. habil. Szabó István a koncerten előadott repertoárt ismertetve elmondta, hogy miközben igyekeztek széles zenetörténeti palettát bemutatni, nem volt könnyű dolguk, mivel a megszólaltatott zeneművek eredetileg nem azokra a hangszerekre íródtak, amelyeken most előadásra kerülnek. A megszólaló hangszerek közül kiemelte az afroamerikai eredetű ütőhangszernek számító marimbát, amely a xilofon egyik fajtája.
A német, és angol barokk zene mellett Mozart klasszikus is felhangzott, és Ivan Trevino amerikai zeneszerző művét is a közönség elé varázsolták az előadók: Németh Tamás, Nagy Sebestyén, Rigó Mátyás és Gyuricskó Botond.
Ráadás meglepetésként az egyik legismertebb és legkedveltebb karácsonyi dalt, a Csendes éj-t is előadták a művészek, amit a hallgatóság közösen énekelt el.
A koncert a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és Magyarország Beregszászi Konzulátusának közös szervezésében, a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően valósult meg.
Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...
Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.
Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...
