A rocker tetoválóművész

Írta: Varga Brigitta | Forrás: KISZó | 2022. június 30.

Fotórealisztikus képek, élethű grafikák, színpompás tetoválások. Bilovics György (Lemi Gyuri) számára nincs lehetetlen, bármit rávarázsol megrendelőire. Az ungvári művész több mint 10 éve dolgozik e pályán, s megjárta már Magyarországot, Németországot és Skóciát is.

A rocker tetoválóművész

– Hirtelen döntötted el, hogy tetoválni fogsz.

– Mindig is szerettem rajzolni és makettezni, ami jó alapot adott a későbbiekhez. Volt egy barátom, aki ezzel foglalkozott, rajta keresztül ismertem meg ezt a világot, mondhatni „véletlenül csöppentem bele”. Nagyon megtetszett, így én is elkezdtem tetoválni, megismerni és megtanulni a szakmát. Sok minden vonzott benne: a közvetlensége, az időtlensége, a kreativitás, a sokszínűség. Mindemellett füllyukasztást és piercing-felhelyezést is vállalok.

– Több éven át számos helyen is megcsillogtattad a tehetségedet. Miért döntöttél a hazajövetel mellett?

– A karrier szempontjából célszerű lett volna kint maradni, de sosem vágytam máshol élni. Terveztem néhány utazást, de a háború miatt itthon ragadtam.

– Hogyan zajlik a munka?

– Minden vendéggel beszélgetek kicsit, hogy tudjam, mit akar, mi tetszik neki. Szeretem, ha valaki úgy érkezik, hogy már van elképzelése. Ha kell, közösen módosítunk rajta, majd kezdetét veszi a munka. Előfordult, hogy valakinek nemet mondtam, mert úgy gondoltam, hogy a választott mintát a későbbiekben megbánná.

– Sokan félnek a fájdalomtól, ezért nem mernek tetováltatni. Mire kell készülniük lélekben az embereknek, mennyire „borzalmas” ez?

– A folyamat fájdalmas, égő érzést okoz. Az elviselése rengeteg dologtól függ, a tetoválás helyétől, a bőr hidratáltságától, sőt még az egyén lelki állapotától is. Például a csukló belső oldala, ahová a legtöbb első tetkó készül, az egyik legérzékenyebb rész. Ugyanez érvényes a test hajlataira, az arcbőrre. E folyamat során felnyitjuk a bőr felső rétegét, így azt a későbbiekben kezelni kell. Tisztán kell tartani és utókezelő krémmel ápolni.

– A ma használt anyagok is kikopnak egy idő után?

– Az UV-sugárzás miatt kopik a tetoválás, például a napsugár, szolárium hatására. Azonban ez lassú folyamat, a tetoválást körülbelül 5-10 évente érdemes frissíteni.

– Hogyan jellemeznéd a stílusodat, milyen témában alkotsz a legszívesebben?

– A maori, a polinéz minták, valamint a természet ihlette dolgok állnak legközelebb hozzám. Ezekben tudom a legjobban kiélni a kreativitásomat.

– Természetesen neked is van tetoválásod. Te magadnak készítetted ezeket?

– Általában egy másik mestert kérek meg. A rajzot ilyenkor megcsinálom, de a továbbiakat már inkább másra bízom.

– Melyik volt a legextrémebb testrész, ahova tetoválnod kellett?

– Amit manapság extrém helynek tartanak, az a fej. Készítettem már arcra, fül mögé, akadt, aki egy anyajegyet tetováltatott az ajka fölé. Mégis a legextrémebb talán az volt, mikor szájpadlásra vagy az alsó ajak belső részére kértek tőlem tetoválást. Előbbi helyre egy Batman-jelet, utóbbira egy aprócska feliratot készítettem.

– Ha valaki tetovál, arra könnyen rámondják, hogy rocker. Te erősíted ezt a sztereotípiát?

– Nyolc éven át a Soulrest együttes szólógitárosa voltam, majd a Contaminated zenekarban játszottam. Igyekszem aktívan tevékenykedni a zeneiparban. A korábbi együttesnek számos dalt írtam, melyekből két album is kiadásra kerül. A dalszerzés a mindennapjaim részét képezi, körülbelül 40 dallam pattant ki a fejemből.

– Van-e olyan dolog, amit kevesen tudnak rólad?

– Nemcsak tetkókat rajzolok, előfordul, hogy tájképeket festek, illetve hajómaketteket készítek, amit kartonpapírból formázok, ragasztom, majd színezem. Az eddigi legnagyobb több mint egy méter hosszú és közel fél méter magas volt.

– Mit szeretnél elérni a szakmádban?

– Nincsenek nagyra törő álmaim, nem vágyom rivaldafényre, inkább a háttérben maradnék. Ettől függetlenül szeretnék fejlődni, jó tetkókat csinálni, jó embereket megismerni, és nyugodt életet élni.

Hírek

  • Időszaki kiállítással tisztelegnek Helj László festőművész munkássága előtt a Horváth Anna Múzeumban

    A művészet emlékezni és emlékeztetni tanít – talán ez lehetne a mottója annak az eseménynek, amelyre május 21-én került sor a beregszászi Horváth Anna Múzeumban. Az intézmény fennállása óta első ízben rendeztek itt időszaki kiállítást, s nem is akárkinek a munkáival nyílt meg új az korszak: Helj Lás...

  • Kárpátalja anno: a komjáti első világháborús emlékmű

    A magyar nevén Magyarkomjátnak, ukránul Nagykomjátnak nevezett település a Beregszászi járásban, a Borzsa bal partján fekszik. Két falu, a ruszinok lakta Nagykomját (Oroszkomját) és a magyarok által benépesített Magyarkomját (Kiskomját) egyesülésével jött létre a XVIII. században.

  • Hittel és hűséggel – zászlóbontás Mezőváriban

    A kárpátaljai magyar közösség tagjai csendes, de annál méltóbb módon emlékeztek meg május 21-én a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon vette kezdetét Esze Tamás tarpai zászlóbontásával. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ...

  • Megemlékezés a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről Beregszászban

    Május 21-én a kárpátaljai magyarság idén is méltóképpen emlékezett meg a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, amely 1703-ban ezen a napon indult el Esze Tamás zászlóbontásával. A rendezvénysorozatot a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (PCS) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) k...

Események

Copyright © 2025 KMMI