Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: Kárpátinfó | 2010. július 05.
Az eszenyi Ritmus táncegyüttest már nem kell bemutatni olvasóinknak. Húszéves fennállásuk óta szinte majd’ minden kárpátaljai magyar településre eljutottak már, de az egész Kárpát-medencében ismerik nevüket. Szabó Tibor alapító vezetővel, koreográfussal és táncossal az élen igen sokszor bizonyították: a tehetség nem ismer határokat, legyőzi az akadályokat.
Az eszenyi fiatalok a kultúrát, a tiszta forrásból táplálkozó néptáncot, a megőrzött hagyományokat oly erővel adják tovább az újabb generációnak, ismertetik meg ennek az elszakított nemzetrésznek kultúráját az anyaországban, illetve a hasonló sorban élő, határon túlra rekedt magyar testvérekkel, hogy az példaértékű.
Idén május 19. és 23. között az EU Napok keretében Herszonban mutatkoztak be. Ahol az új EU Információs Központ avatása alkalmából Bársony András kijevi magyar nagykövet nyitotta meg a Kultúrák párbeszéde című kiállítást. Majd a város főterén felállított nagy színpadon rendezett színes ünnepi műsor keretében fellépett az Eszenyi Ritmus táncegyüttes is, magyar és a Kárpátalján élő más kisebbségek táncaiból adtak ízelítőt. Igen nagy sikerrel! A több mint 20 éve működő Ritmus táncegyüttesnek most először nyílt alkalma, hogy Kelet-Ukrajnában is szerepeljen. A központi fellépés után magyar táncoktatást szerveztek a közönség részére. A herszoniak és az ide érkező vendégek szívesen, nagy számban, jó hangulatban kapcsolódtak be többek között a szatmári körtáncba.
Mint Szabó Tibortól megtudtuk, az év további része is mozgalmasnak ígérkezik az együttes számára. Júliusban például a Felvidéken szervezett határon túli magyar néptáncosok találkozóján vesznek részt. S már most készülnek az ősszel Eszenyben újra megrendezésre kerülő Mic bán-napokra, amit idén is háromnaposra terveznek. Közben eleget tesznek a kárpátaljai falunapok rendezői meghívásának is. Teszik ezt úgy, hogy közben a táncosok munkahelyi kötelezettségeiknek is eleget tesznek, és bizony a háztáji munkákban is kiveszik részüket. Hisz valamiből meg is kell élni. Merthogy ők nem hivatásos táncosok, sokszor saját költségeiken utaznak. De a tánc a mindenük. S ezért áldozatokra is képesek. S hogy mit kapnak cserébe? A legtöbbet: a közönség szeretetét!
További sok sikert!
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....
