Írta: Tudósítónk | Forrás: Felvidek.ma | 2014. május 28.
A komáromi közönség az évad utolsó bérletes bemutatójaként május 30-tól láthatja a Jókai Színház színpadán Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiáját a Kassai Thália Színház előadásában. A történet nagyrészt egy felvidéki magyar falu, Reste valóságos sörszagot, kilátástalanságot és szerencsétlenséget árasztó kocsmájában játszódik, egyfajta purgatóriumként rekedtek meg itt örökre az időnként karikaturisztikusan ábrázolt embertípusok.
Ebbe a varázslatosan elzárt, reménytelen közegbe érkezik meg a nagyvárosi megkeseredett értelmiségi. Hirtelen fellángolva részese lesz egy bizarr szerelmi háromszögnek, megmártózik a helyi mindennapokban.
A Portugál nagyrészt az elvágyódás, a megszépített nyomorúság drámája, illúziótlan valóságából mindenki a maga módján próbál menekülni, de minden próbálkozás kudarcra van ítélve; mint mindig, most is kiderül: a megoldás soha nem a messzi távolban, valahol Portugáliában, de csakis odabent mélyen, magunkban van kódolva. A főbb szerepekben Lax Judit és Nádasdi Péter látható, az előadást Dudás Péter rendezte.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
