A Tulipán Tanodát 2018-ban alapította és jegyeztette be oktatási intézményként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A tanoda több helyszínen működik, alapfokú művészeti oktatás zajlik Tiszapéterfalván, Nagydobronyban és Beregszászban.

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2021. február 20.
A Tulipán Tanodát 2018-ban alapította és jegyeztette be oktatási intézményként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A tanoda több helyszínen működik, alapfokú művészeti oktatás zajlik Tiszapéterfalván, Nagydobronyban és Beregszászban.
Az alapítók a tanoda elnevezéséhez szerettek volna népi kultúrához köthető, könnyen ábrázolható és megjegyezhető szimbólumot választani. A tulipán megtalálható majdnem minden tájegység népi motívumai között, így a híres bereg-vidéki szőttesen is. Az intézmény logója is szőtt tulipánokat ábrázol a Bereg-vidéken jellegzetes színekkel.
– Az első tanoda Tiszapéterfalván indult, mert az alapításkor nálunk dolgozó zenészek és pedagógusok tevékenysége oda kötődött. Eleinte a Kokas Banda tagjai foglalkoztak a gyerekekkel, de azóta többen csatlakoztak hozzájuk. Tiszapéterfalván a legszélesebb a képzési paletta: összesen hetven fiatal jár a foglalkozásokra.
Nagydobronyban 2019 novemberében néptánc szakkal indult el az oktatás, amihez később népi hegedű- és citeraoktatás is társult. Ott több mint harminc gyerekkel foglalkoznak a szakemberek. A legfiatalabb a beregszászi intézmény, mely a tavaly ősszel átadott beregvégardói Perényi Kultúrkúriában működik. Egyelőre néptáncot oktatunk a tizenkilenc gyereknek, és néhányuk citerázni tanul – emelte ki Kiss Julianna, a tanoda igazgatója.
Mivel alapfokú művészeti iskoláról van szó, felfutó rendszerben főleg kis gyermekeket – 6-9 évesek – várnak a tanodába.
A három helyszínen a több mint száz gyermekkel tizenkét szakember foglalkozik. A tanodának van egy identitásmegőrző szórványprogramja is, melynek keretében e vidékek magyar óvodáiba és iskoláiba is elkezdődtek a magyar népzenei, néptánc és énekfoglalkozások.
– Jó dolog, hogy a kárpátaljai intézményekben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hagyományaink, népi szokásaink oktatására. A zene világában jártas emberként miért tartja fontosnak, hogy a gyerekek egészen kis korban megismerkedjenek a nép kultúra alapjaival?
– Ha visszagondolok gyerekkoromra, meghatározó volt, hogy ukrán nyelvű óvodába jártam. Bár ott módszertanilag megfelelő foglalkozásokat tartottak, még csak egyedüli magyar gyermek sem voltam, mégis kívülállónak, kicsit idegennek éreztem magam. Nemcsak a nyelv, de a kultúra miatt is. Nagyon szép dalokat, táncokat tanultunk, de azok számomra idegenek voltak. Kisiskolásként kerültem életem első Irka-táborába, majd a történelmi jurtatáborba és más táborokba. Amikor megismerkedtem zenei anyanyelvünkkel, úgy éreztem, megérkeztem… Ezek a gyerekek már hatévesen megkapják a lehetőséget. Olyan kulturális értékekkel ismerkednek meg, ami a sajátunk, ami genetikai szinten van beléjük kódolva. Más népek kultúrájával is meg kell ismerkedni, de először a sajátunkkal kell találkozni.
– Tanterv szerint oktatnak a tanodában?
– Igen. Még az intézményesülés szakaszában vagyunk, de a cél az, hogy tanterv alapján, előre meghatározott célokkal, tananyaggal, úgy, ahogyan az egy oktatási intézményben elvárt, szervezzük meg az oktatást.
Kiss Julianna azt is elárulta, a gyerekek zöme leginkább táncolni szeret, a csoportos foglalkozásoknak nagy a vonzereje, gyorsabban jelentkezik a sikerélmény. Örülnek a társaságnak, nagyon aktívak.
– A gyerekek hol tudják megmutatni az önöknél elsajátított tudásukat?
– A három intézményből álló hálózatban végzett aktív tevékenység majdnemhogy egybeesett a koronavírusos időszakkal, ezért a fellépések nyilvánvalóan elmaradtak. Viszont a péterfalvai tanodában foglalkozó gyerekek Magyarországon és Kárpátalján szervezett népzenei vetélkedőkön, versenyeken, szemléken sikerrel vettek részt már 2020 előtt is, mint ahogyan a főiskolán szervezett alkalmakon is. Ha végre túlleszünk a víruson, iskolán belüli, néphagyományokhoz kötődő rendezvényeket fogunk szervezni, közösséget szeretnénk kovácsolni a gyerekekből. Ha sikerül jól felkészíteni a tanulókat, akkor versenyeken, hangversenyeken, fesztiválokon való részvétel is szóba jöhet. Végre már mi is szeretnénk ünnepelni, és közösségi eseményeket szervezni azon túl, hogy mindenféle körülmények között próbáljuk megvalósítani az oktatást, akár online is. A közeljövőt illetően sok tervünk van, például a húsvéthoz kapcsolódó ünnepség, anyáknapi rendezvény, májusfa-állítás. A jövőben pedig a kézművesség irányába tervezzük bővíteni a képzési kínálatot.
A Beregvidéki Népzenei és Néptánctábor megnyitójával kezdetét vette a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által szervezett nyári táborozási szezon. A Rákóczi Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének dísztermében tartott eseményen Váradi Natália, az alapítvány igazgatója arról tájékoztatott, hogy idén...
Harmadik éve tart az A Szakkör program Kárpátalján. A Nemzeti Művelődési Intézet A Szakkör elnevezésű programja évről évre sikeresebb. A határon túli magyar közösségeknek 2021 óta van lehetőségük bekapcsolódni az értékteremtő, közösségépítő programba. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (PCS...
Tizenegyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Magyarok Országos Gyűlése (MOGY), amelyet június 27. és 29. között rendeztek meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A rendezvény idén is a Kárpát-medencei magyarság egyik legnagyobb találkozóhelyévé vált, ahol a hagyományőrzés mellett közös ...
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) immár harmadik alkalommal szervezte meg a Horváth Anna Alkotóhetet, melynek ezúttal is a beregszászi római katolikus templom kertje adott otthont. Az ötnapos táborban vidékünk ismert képzőművészei vezették be a részt vevő gyerekeket a korongozás,...