Írta: B. Zs. | Forrás: karpataljalap.net | 2021. március 16.
Nemzeti ünnepünkön a munkácsi magyar szervezetek, egyházak és intézmények képviselői és Magyarország kárpátaljai külképviseleteinek munkatársai megkoszorúzták az 1849. április 22-én lezajlott podheringi csata helyszínén 1901-ben a munkácsiak által közadakozásból állított obeliszket.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke tudósítónknak elmondta: „Mint minden évben, idén is megemlékezünk az 1848–49-es magyar forradalomról és szabadságharcról itt, a győztes podheringi csata helyszínén. Sajnos a járvány miatt már második alkalommal vagyunk sokkal kevesebben, mint ahogy azt korábban megszokhattuk. Nem hirdettük meg a mai koszorúzást, mert nem lehet megyénkben rendezvényt tartani, de szűk körben mégis híre ment annak, hogy koszorúzni fogunk, és többen el is jöttek. Remélem, hogy jövőre ismét méltó módon emlékezhetünk majd meg a szabadságért életüket feláldozni kész bátor elődeinkről.”
A harminc koszorúzó munkácsi magyar előtt Ruscsák Angelina és Kosztyu Dorottya, a Munkácsi 3. Sz. II. Rákóczi Ferenc Középiskola, Horváth Magdolna magyartanár által felkészített diákok szavalták el Garay Gábor Magyarul című versét, majd Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul asszony olvasta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök alkalomhoz írt levelét.
Végül a megjelentek megkoszorúzták a 172 évvel ezelőtti győztes csatára emlékeztető obeliszket.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.
A budapesti Mai Manó Ház Tóth György fotóművész Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállításával nyitja az idei évet január 23-án – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
