A Márton-nap története

Írta: | Forrás: tudasbazis.sulinet.hu | 2021. november 11.

Szent Márton 316-ben Pannóniában született. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza Magyarországon is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek őrzik. A 14. századi krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, fizetés, jobbágytartozás lerovásának napja volt.
 

A Márton-nap története

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Köszöntőt is mondtak. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal:

“Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van!”

Ezután a gazda bélesadót vagy rétespénzt fizetett. Szent Márton lúdja kifejezés – főként a Dunántúlon – utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát.

“Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották.

Ez a hagyomány részben az e napon tartott római ünnepi étkezési szokásra vezethető vissza. Másrészt – a legenda szerint – a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba. Márton napjára általában megforr az újbor. “A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor már iható az újbor.

A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: “Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Baranyában azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja meg.
Ehhez naphoz is munkatilalmak kapcsolódtak; Muravidék lakói szerint Márton napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Néhol Márton nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap is. Dunaszerdahelyen (Pozsony vármegye) híres volt a Márton napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton napi bált rendeztek.

Hírek

  • Karriernap és Öregdiák Expó a Rákóczi-főiskolán

    A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Karrierkövetési Osztály, Öregdiák Szövetség és a Fodó Sándor Kulturális Központ szervezésében került megrendezésre a Karriernap és Öregdiák Expó a főiskola átriumában.

  • Április 24. – Szent György napja, a leghíresebb jeles napok egyike

    Szemével az égre tekintett, kardjával azonban a földre sújtott György, a bátor lovag és hős katona, hogy legyőzze a sárkányt és megmentse a király szűzi leányát. Szent Györgyöt, a középkor egyik legnépszerűbb szentjét, századokon keresztül a lovagi erények példaképeként említették, napjainkban pedig...

  • Foglalkozás két nyelven – kézműves alkalom a Nagyberegi Tájházban

    Egy ideje nagy népszerűségnek örvend a nádsípfaragás a Nagyberegi Tájház programjai között. A náddal való munka, a faragás, a formázás művészete, a precíz vágások türelemre tanítják a fiatalokat. Nem volt ez másképp az elmúlt alkalommal sem.

  • Nemzetközi plein air Beregszászon – Csodálatos hely, nagyszerű emberek

    Tíz festőművész részvételével Tavaszi Beregszász – 2024 elnevezéssel nemzetközi plein airt szerveztek a Vérke-parti városban. A festőtáborban született művek kiállításának megnyitójára ma délelőtt a városi művelődési ház előterében került sor.

Események

Copyright © 2024 KMMI