A Márton-nap története

Írta: | Forrás: tudasbazis.sulinet.hu | 2021. november 11.

Szent Márton 316-ben Pannóniában született. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza Magyarországon is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek őrzik. A 14. századi krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, fizetés, jobbágytartozás lerovásának napja volt.
 

A Márton-nap története

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Köszöntőt is mondtak. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal:

“Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van!”

Ezután a gazda bélesadót vagy rétespénzt fizetett. Szent Márton lúdja kifejezés – főként a Dunántúlon – utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát.

“Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották.

Ez a hagyomány részben az e napon tartott római ünnepi étkezési szokásra vezethető vissza. Másrészt – a legenda szerint – a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba. Márton napjára általában megforr az újbor. “A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor már iható az újbor.

A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: “Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Baranyában azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja meg.
Ehhez naphoz is munkatilalmak kapcsolódtak; Muravidék lakói szerint Márton napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Néhol Márton nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap is. Dunaszerdahelyen (Pozsony vármegye) híres volt a Márton napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton napi bált rendeztek.

Hírek

  • Ungváron megnyílt Ihor Lucenko A munkácsi vár című tárlata

    Magyarország Ungvári Főkonzulátusa november 6-tól ad otthont Ihor Lucenko festőművész egyéni kiállításának, melyen jellegzetes világába kaphatunk betekintést. A kárpátaljai születésű festőművész alkotásait sajátos világlátás, a szülőföld iránti szeretet és ragaszkodás jellemzi. A külképviselet auláj...

  • Magyar tiszteletbeli konzulátus nyílt Csernyivciben

    November 7-én ünnepélyesen megnyitották Magyarország tiszteletbeli konzulátusát a délnyugat-ukrajnai Csernyivci városában. A tiszteletbeli konzuli feladatokat Ljubomir Makovijcsuk látja el.

  • Emléknap Lehoczky Tivadar tiszteletére Munkácson

    November 5-én Munkácson emléknapot tartottak Bereg vármegye történetének egyik legjelentősebb kutatója, Lehoczky Tivadar halálának 110. évfordulója alkalmából a Munkácsy Mihály Magyar Ház (MMMH) szervezésében. A Lehoczky Tivadar-nap három helyszínen zajlott, ahol a helyi II. Rákóczi Ferenc Középisko...

  • Bemutatták a Lehoczky-múzeum és a Rákóczi Egyetem közös brosúráit

    2025. november 4-én két fontos eseménynek adott otthont a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Területi Honismereti Múzeum: bemutatták a múzeumot népszerűsítő, háromnyelvű kiadványt, amelyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemmel közösen alkottak meg, és tisztelettel adóztak a kárpátaljai múzeum...

Események

Copyright © 2025 KMMI