A Márton-nap története

Írta: | Forrás: tudasbazis.sulinet.hu | 2021. november 11.

Szent Márton 316-ben Pannóniában született. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza Magyarországon is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek őrzik. A 14. századi krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, fizetés, jobbágytartozás lerovásának napja volt.
 

A Márton-nap története

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Köszöntőt is mondtak. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal:

“Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van!”

Ezután a gazda bélesadót vagy rétespénzt fizetett. Szent Márton lúdja kifejezés – főként a Dunántúlon – utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát.

“Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották.

Ez a hagyomány részben az e napon tartott római ünnepi étkezési szokásra vezethető vissza. Másrészt – a legenda szerint – a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba. Márton napjára általában megforr az újbor. “A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor már iható az újbor.

A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: “Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Baranyában azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja meg.
Ehhez naphoz is munkatilalmak kapcsolódtak; Muravidék lakói szerint Márton napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Néhol Márton nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap is. Dunaszerdahelyen (Pozsony vármegye) híres volt a Márton napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton napi bált rendeztek.

Hírek

  • Megnyílt a XV. Hollósy Simon Alkotótábor kiállítása Beregszászban

    A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.

  • Lucsok Péter Miklós OP könyvének bemutatója Beregszászban

    Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...

  • Farsangolás az MCC-ben

    A farsangi időszak idén is vízkereszt napján kezdődött és viszonylag korán zárul, hiszen a húsvét április elejére esik. Hamvazószerda február 18-án lesz, így 2026 farsang farka az azt megelőző napokra esik. A farsang a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenít...

  • Gyógyító, aki vérét adta a hitéért – Szent Balázs püspökre emlékezünk

    A keresztény egyház február 3-án Szent Balázs vértanúra és püspökre emlékezik. A torokbántalmak védőszentjének alakját a Balázs-áldás szertartása és számos népi hagyomány őrzi. Babits Mihály költő halálos betegségének idején is fohászkodott a szenthez, miközben megírta a Balázsolás című me...

Események

Copyright © 2026 KMMI