Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2020. február 20.
A Magyar Széppróza Napja Kárpátalján utolsó pontjának Vári Fábián László kárpátaljai író, költő, műfordító, folklorista volta vendége február 20-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szabolcs termében. A Rákóczi-főiskola együttműködésével szervezett találkozót Csordás László, a KVIT elnöke moderálta.
A József Attila-díjas tollforgatóval a Változatok a Halotti beszédre című verséről, a Tábori posta és a Vásártér köteteiről beszélgetett Csordás László.
Vári Fábián László őszintén beszélt többek között gyermekkori emlékeiről, nagyszüleihez és édesanyjához fűződő kapcsolatáról. Az író elmondta, hogy egészen korai emlékei vannak a gyermekkorából, amelyről a szülei alig hitték el, hogy valóban emlékszik ezekre.
A Vásártér című önéletrajzi regénye kapcsán beszámolt arról, hogy családi kapcsolatainak megírását nem helyeselte a család, hiszen olyan epizódokat is megörökített Vári Fábián László az írásaiban, mint az ártatlanul elszenvedett büntetések. Az ilyen bensőséges részek miatt a kiadó egyik vezetője is azt tanácsolta, hogy ne jelenjen meg néhány történet a kötetben, míg mások éppen arra buzdították az írót, hogy ne hagyja ki ezeket a fontos eseményeket. „Egyszerűen nem tudtam megkerülni, ez így kívánkozott ki belőlem” – vallotta a művész.
A Tábori posta kapcsán katonáskodásáról és írói tevékenységéről is szó esett. „Ami ott történt az NDK-ban, amíg távol voltam Kárpátaljától, a szülőföldemtől, azalatt én ki lettem kapcsolva a kárpátaljai közéletből” – nyilatkozta az író, majd a hallgatóságnak elmesélte az 1970-ben kibontakozó Kárpátaljai Magyar Polgárjogi Mozgalomban vállalt szerepét, amely miatt kicsapták az egyetemről, majd besorozták, és a Német Demokratikus Köztársaságban töltött 2 évet katonaként. Ám ennek az időszaknak is volt pozitív hozadéka. „Fegyelmet tanultam, és megtanultam azt, hogy nagyon jól át kell gondolni minden lépésünket” – mondta.
A találkozó zárásaként Vári Fábián László felolvasott egy részletet a Tábori postából.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
