Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2020. december 22.
Szabad-e kántálni? – kérdezhették volna a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák kamaraegyüttesének tagjai. Jól ismert egyházi és kántáló énekek, klasszikus karácsonyi dalok, népszerű dallamok melengették a közönség szívét és varázsoltak ünnepi hangulatot.
Mint téli éjszakát a harangszó, úgy töltötte meg az orgona hangja az ungvári filharmónia nagytermét advent negyedik vasárnapján. Hazsó-Iszák Katalin orgonista Johann Sebastian Bach Karácsonyi oratóriumának fináléjával nyitotta meg a műsort.
Joseph Haydn Trióját fuvolán, zongorán és csellón adta elő Bacsinszky Ágnes, Hazsó-Iszák Katalin és Havata Diana, érdemes művész, a kamaraegyüttes vezetője.
A klasszikus darabok után Olekszandr Szadvarij érdemes művész két latin, Nagy Anikó és Halus István két magyar dalt adott elő.
A Csendes éj éneklésébe bekapcsolódott egy kis angyalka is, Hazsó Veronika, az Ungvári Csajkovszkij Zeneiskola tanulója.
Csilingelő, felemelő és varázslatos dallamok csendültek fel, melyek az otthon melegét, a család szeretetét és az ünnep vidámságát idézték.
Béke szálljon minden házra, Kis családra, nagy családra! Karácsonyfa fenyőága, Hintsél békét a világra! – énekelte a Kis karácsony, nagy karácsonyt az együttes a műsor végén. A Megváltó közelgő születésének ünnepe alkalmából áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívántak mindenkinek!
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
