A magyar kultúra zászlóvivői

Idén lesz tíz éve, hogy a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) megalakult a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán. Már a civil szervezet neve is magába foglalja, miért hivatott dolgozni: a magyar kultúráért, hagyományaink megőrzéséért Kárpátalján. Évente akár 200 rendezvényt is szerveznek, tevékenységük szerteágazó.

– Tíz évvel ezelőtt, kis lépésekkel kezdtük a tevékenységünket, tárlatokat, kisebb koncerteket valósítottunk meg. Kezdetben csak Beregszászban rendeztük meg ezeket az alkalmakat, aztán a magyar kormány támogatásának köszönhetően elkezdhettünk terjeszkedni, és nagyobb volumenű programokat szerveztünk – elevenítette fel a kezdeteket Pallagi Marianna, a szervezet igazgatója. Hozzátette, az első nagyszabású programjuk 2012-ben az első KurucFeszt volt Tiszapéterfalván. Ezt további népzenei, hagyományőrző fesztiválok követték, ezzel párhuzamosan számos kulturális rendezvényt szerveztek. Mára talán a kultúra első számú zászlóvivőivé váltak, hiszen minden egykori vármegyében rendeznek hagyományőrző fesztiválokat Ungvártól Husztig. – A koncepció minden esetben az, hogy egy, a magyarság szempontjából fontos, az adott területhez köthető történelmi személyiségnek adózzunk ezekkel a fesztiválokkal, az ő kultuszukat próbáljuk feleleveníteni. Így lehet Bethlen-napunk Huszton, Dobó-napunk Szerednyén, BercsényiFesztünk Ungváron vagy Szent István-napunk Tiszacsomán – jegyezte meg.

– Bár a hagyományokra, történelmünkre alapoznak, a fesztiválokat – a fiatalság legnagyobb örömére – kiváló zenekarok fellépésével színesítik.

– Hagyományosan népzenei blokkal indítunk a kora délutáni órákban. Ezzel párhuzamosan ingyenes kézműves foglalkozásokkal, ízek és szolgáltatások utcájával várjuk az érdeklődőket. A népzenei blokkot egy – rendszerint anyaországi – nagykoncert követi. Mindig a közönség igényeihez próbálunk igazodni. Például a huszti fesztiválon többségében ukrán közönségünk van, és ott jobban preferálják a kicsit keményebb zenét, ezért a Bethlen-napot inkább rock, pop-rock együttesek fellépése zárja. Azt viszont minden esetben fontosnak tartjuk, hogy az együtteseknek minőséget képviseljenek, legyen mondanivalójuk, bármilyen stílusról van szó.

– A más nemzetiségűek hogyan viszonyulnak a magyar értékrendű fesztiválokhoz?

– Kezdettől fogva pozitív a fogadtatása. 2013-ban, amikor először készültünk a huszti fesztiválra, sokan óva intettek minket a helyiek nemzeti öntudata miatt. Mi ennek ellenére megrendeztük a fesztivált a helytörténeti múzeum udvarán. Egy évvel később, a hajnali sátorépítésnél már odajöttek hozzánk a szülők, s arról érdeklődtek, hogy idén is lesz-e ingyenes kézművesség, gyermekfoglalkozások stb. Gyorsan kinőttük a területet, a főtérre költöztünk, és megkockáztatom, minden évben mi szolgáltatjuk a város legnagyobb kulturális eseményét. De másutt se volt soha semmilyen atrocitásunk – legyen szó Ungvárról, Szerednyéről –, mindenhol pozitív volt a fogadtatás. Persze az is igaz, törekszünk is rá, hogy elhárítsunk minden támadási felületet, például a nagyfesztiválok esetében figyelünk a kétnyelvűségre, a kézműves sátrakon és a szórólapokon is kétnyelvű feliratok szerepelnek. Mindig adunk lehetőséget a helyi vagy a környékbeli ukrán, ruszin népzenei együttesek bemutatkozására is. Mi a kultúra segítségével próbálunk meg hidat építeni a nemzeti kisebbségek és a többségi lakosok között.

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet a fesztiválokon teret ad a helyi kézműveseknek is. A bemutatkozás mellett árusíthatják termékeiket. Mint azt a szervezet igazgatója elmondta, az évek során kialakult egy megbízható kézműves-csapat, mely fesztiválról fesztiválra kíséri őket. Az érdeklődők így betekintést nyerhetnek a régi mesterségekbe, sőt, ha kedvük tartja, ki is próbálhatják azokat, így például horgolhatnak, gyöngyöt fűzhetnek, fát faraghatnak, korongozhatnak stb., és ezáltal megélhetik régi hagyományainkat.

– Nagy szívfájdalmunk, hogy tavaly elmaradtak a fesztiválok, de ettől függetlenül kötelességünknek tartottuk az emlékezést, a tervezett időpontokban a korábbi évek képkockáinak vetítésével és szórólapozással elevenítettük fel a rendezvényeinket, és biztosítottuk a helyi lakosokat arról, hogy ha rajtunk múlik, 2021-ben ismét találkozunk a fesztiválokon.

– Szerteágazó a tevékenységük, a fesztiválokon túl önök üzemeltetik a Nagyberegi Tájházat.

– A tájház is a beregszászi főiskola tulajdonában van, és büszkék vagyunk arra, hogy az egyedüli élő tájház környékén. Pozitív visszacsatolás, hogy a magyarországi tájházszövetség is felvett minket a tagjai közé. A fesztiválok után a legnépszerűbb programjainkat itt valósíthatjuk meg.

Tavaly a pandémia miatt kicsit nehézkesebb volt megtartani a programokat, néhányat online formában valósítottunk meg, emellett elérhetővé tettük a virtuális tájházi sétát is. A gyerekek egyébként nagyon szeretnek ott lenni, ahogy meghirdetünk egy-egy programot, szinte azonnal betelik a jelentkezés. Hasonló munkába kezdtünk Nagydobronyban is. A helyi népművészeti tanodánkban havi rendszerességgel tartunk tematikus programokat, míg Nagyberegen hetente szervezünk foglalkozásokat. Az évet mindig a farsangolással kezdjük. Farsangi fánkot sütünk, a finomság elkészítésébe bevonjuk a gyerekeket is. Március 15-ére kokárdákat készítünk, azt a húsvéti ünnepek követik, majd pünkösdi király választást tartunk, érdekes játékokat szervezünk. A nyár a fesztiválok időszaka, de ősszel újra kezdetét veszik a foglalkozások a Nagyberegi Tájházban és a Nagydobronyi Népművészeti Tanodában.

– 2020 őszén Beregvégardóban átadták a Perényi Kultúrkúriát, ahol szintén a PCS szervezhet jobbnál jobb programokat.

– Egy európai uniós projektünk részeként hamarosan kulturális menedzser-képzést hirdetünk, a helyi termelők számára is lesz egy továbbképzésünk, valamint kulturális-turisztikai örökségkutatásba fogtunk. Lesznek itt kiállításaink, koncertjeink, gyermekprogramok, az impozáns pincehelyiségünkben folkkocsma, táncház, borkóstoló, különböző gasztronómiai események. Tehát színes programokkal készülünk, és reméljük, ezt az egészségügyi helyzet is lehetővé teszi

– Hányan vesznek részt a szervezet munkájában?

– Tíz fős stábbal dolgozunk. A nagyfesztiváljainkon, több ezer főt megmozgató rendezvényeinken egy 8-10 fős, fiatalokból álló háttárstáb is segíti a munkánkat. A programszervezés mellett mi működtetjük a Kárpátalja.ma hírportált is. A programdömping közepette néha megterhelő, hogy egyszerre kell programszervezőnek, újságírónak, honlapszerkesztőnek lennünk, de mindig feltöltődést és erőt adnak a sikeres rendezvények. A visszajelzések is nagyszerűek a közönség, mind a fellépők részéről, és ez számunkra felbecsülhetetlen.