Írta: Jakab Lajos | Forrás: karpataljalap.net | 2020. január 22.
A korabeli kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Szatmárcsekén fejezte be a később nemzeti imánkká vált Himnuszt, és ez a jeles nap 1989 óta számít a magyar kultúra napjának. Ilyenkor az egész ország figyelme Szatmárcsekére, erre a kis határ menti településre irányul, ahol a helyiek méltóképpen ápolják Kölcsey örökségét. A vasárnap tartott megemlékezés ökumenikus istentisztelettel indult.
Ternyák Csaba római katolikus érsek igehirdetésében arról beszélt, hogy kultúránk egyik legszebb jelképe himnuszunk, amelynek megszületése mellett a keresztények egységéért rendezett ökumenikus imahétre is figyeljünk, hiszen ez is magyar kultúránk része.
Dr. Fekete Károly lelkipásztor, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Júdás apostol levelének 17–21. részéből vett idézettel („Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, amelyeket a mi Urunk, Jézus Krisztus apostolai mondottak”) hirdette Isten igéjét, és arról beszélt, hogy az ismeret önmagában sohasem pótolhatja a hitet.
A Himnusz eléneklését követően Csíkos Sándor Jászai Mari-díjas színművész előadásában hangzott el nemzeti imánk teljes szövege, majd a Kölcsey-emlékplakett átadására került sor. Az 1995-ben alapított emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik alkotásaikkal és életművükkel hozzájárultak a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításához.
A Kölcsey Társaság kuratóriuma az idén Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas írónak, Balázs Béla-díjas filmrendezőnek ítélte oda a Kölcsey-emlékplakettet.
Dr. Bölcskei Gusztáv nyugalmazott püspök, a társaság elnöke laudációjában hangsúlyozta, hogy Bereményi Géza „beletartozik a magyar kultúra szövetébe”, munkássága megmutatja, hogy az igazi kultúrának nemzedékeket és közösségeket összeragasztó funkciója van.
Az ökumenikus istentiszteletet követően az ünneplő és megemlékező tömeg a jellegzetes csónakos fejfákból álló szatmárcsekei református temetőbe vonult, ahol Kölcsey Ferenc síremlékénél Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára mondott ünnepi beszédet. „Nekünk, magyaroknak, más nemzetektől eltérően, nem diadalmenet, győzelmi felvonulás a nemzeti imánk. A miénkben ott vannak a viharos évszázadok tragédiái, mementói is, benne van nemzetünk esendősége. De benne van a megrendíthetetlen hitünk is a Mindenhatóban” – mondta többek között, s a Himnuszt identitásunk és kultúránk legmeghatározóbb elemének nevezte.
Ezt követően az eseményen részt vevő szervezetek, önkormányzatok, gyülekezeti és polgári intézmények képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit a síremléknél.
Kárpátaljáról Szatmárcseke testvértelepülése, Badaló képviseletében Jakab Lajos és Veres Magda, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke és alelnöke, a badalói református gyülekezet nevében pedig Hadadi József presbiter és Veres Sándor gyülekezeti tag koszorúzott. A házigazdák nevében Csoma Zoltán, Szatmárcseke polgármestere mondott köszönetet mindenkinek az ünnepi megemlékezésen való részvételért.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
Március 20-án ünnepi hangulat lengte be a beregszászi színház nagytermét: telt ház előtt mutatták be a Lélektánc című lírai, összművészeti előadást. A produkció különlegessége, hogy megálmodója, rendezője és egyben előadója is Gál Natália, aki ezúttal is a tőle megszokott érzékenységgel és...
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
