Száz éve, 1922. október 30-án hunyt el Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok - minden idők egyik legolvasottabb magyar regényének - szerzője. Élete tele volt irányváltásokkal, saját magát pedig úgy jellemezte: "kövek alatt nőtt fű".
Írta: | Forrás: MTI | 2022. október 30.
Száz éve, 1922. október 30-án hunyt el Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok - minden idők egyik legolvasottabb magyar regényének - szerzője. Élete tele volt irányváltásokkal, saját magát pedig úgy jellemezte: "kövek alatt nőtt fű".
Agárdon született 1863. augusztus 3-án Ziegler Géza néven. Különcködő, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítője volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban. Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzőbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután Devecserben, Karádon, Sárváron, Sályban tanított.
Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években Győrött és Szegeden volt újságíró, nevét - mivel Gárdonyban anyakönyvezték - ekkor magyarosította Gárdonyira.
1891-ben került a fővárosba, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították és szerkesztették a Jövendő című lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb és legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóiratát. Gárdonyi közben munkatársa volt a Magyar Hírlapnak, 1896-tól pedig a Budapesti Hírlapnak is.
Neve Göre Gábor leveleivel vált ismertté, barátai és írótársai ezért szólították őt élete végéig Görének. A paraszti életről szóló rövid, egyedi nyelvi humorú történeteket szerzőjük később szégyellte, sőt megtagadta, noha az ellenállhatatlanul mulatságos írások paródiaként és szatíraként egyaránt kiválóak. Első irodalmi sikerét 1894-ben A lámpás című kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta, népszerűségét növelte az 1898-ban napvilágot látott Az én falum című novellafüzér.
Az író 1897-ben hirtelen elhatározásból Egerbe költözött, és teljes elzárkózásra rendezkedett be. A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött, eleve boldogtalan házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte. Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.
A Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent. A decemberi számban Gárdonyi felidézte az írás előzményeit, egészen pontosan azt a napot, amikor felvitte a fiát az egri várba, és a következőket mondta neki:
„Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos fegyveres katonával. Lent még amerre csak látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög. A török minden oldalról lövi a félmázsás ágyúgolyót: kőgolyót, vasgolyót. Az ágyúk úgy dörögnek, mint az ég, mikor zivatar van. Puff! ide csattan egy golyó a lábunk elé. Szétütötte a követ. Egy magyar katona leesett. Puff! itt a másik golyó is. Félsz úgy-e? Bezzeg azok a hősök nem féltek. Ha féltek volna, nem maradtak volna itten. Nézd, amott az akácfánál jön Dobó lóháton... Vasba van öltözve mint a többi ...”
Már akkor feltűnt neki, hogy a fia képzeletét leginkább Dobó főhadnagyának, Bornemissza Gergelynek az alakja ragadta meg, nem meglepő ezek után, hogy végül ő lett a regény központi alakja - írtuk korábban az Egri csillagokkal kapcsolatban.
A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pillanata, a török elleni várvédő harcok időszaka, a város szeretete és a házából is látható vár képe adott ihletet.
Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény,
amelyből Várkonyi Zoltán készített látványos filmet Szász Endre díszletterveivel és parádés szereposztással. A regényt számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, 2013-ban törökül is megjelent, 2005-ben A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő programsorozatban ezt választották meg a legnépszerűbb magyar regénynek.
Gárdonyi későbbi regényeinek témája az örök szerelem (A láthatatlan ember, Isten rabjai), a viaskodás a női nemmel (Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja), de megjelenik bennük az idill is (Dávidkáné, Ida regénye). Bor című színműve a Nemzeti Színházban aratott hatalmas sikert 1901-ben. Halála után került elő Földre néző szem című kötete, amelyet fiainak írt az általa kidolgozott titkosírással. Az író kiváló sakkjátékos is volt, 1887-ben nemzetközi versenyt nyert, és szerkesztette a Magyar Sakklap című újságot.
Gárdonyi Géza egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, "kivonuló" alkotóinak.
Magát "kövek alatt nőtt fűnek" mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal.
Élete tele volt irányváltásokkal, mégis gazdag líraisággal ábrázolt korokat, helyzeteket, embereket. "Az egri remete" 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el.
Egykori lakóháza ma emlékmúzeum, amelyet 2014-ben újítottak fel. Az egri vár délkeleti fülesbástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: "Csak a teste". 2013-ban, a születésének 150. évfordulója alkalmából tartott emlékév keretében számos szervezet és magánszemély összefogásával megújították sírhelyét, valamint Egerben felavatták egészalakos bronzszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását. Ugyancsak az emlékév keretében 2014-ben jubileumi emlékkötet jelent meg róla Cs. Varga István irodalomtörténész szerkesztésében.
Nevét viseli az egri színház, és számos iskola az országban. A Fejér megyei Agárdon található szülőházát felújítás után 2007-ben adták át.
Egy ideje nagy népszerűségnek örvend a nádsípfaragás a Nagyberegi Tájház programjai között. A náddal való munka, a faragás, a formázás művészete, a precíz vágások türelemre tanítják a fiatalokat. Nem volt ez másképp az elmúlt alkalommal sem.
Tíz festőművész részvételével Tavaszi Beregszász – 2024 elnevezéssel nemzetközi plein airt szerveztek a Vérke-parti városban. A festőtáborban született művek kiállításának megnyitójára ma délelőtt a városi művelődési ház előterében került sor.
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezésében, az Együtt folyóirat szerzőinek, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tagjainak közreműködésével április 16. és 19. között a XV. Együtt Írótábor – Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok programsorozat keretében ismét elindult az irodalmi kara...
A Vérke-parti városból származó Beregszászi Olga művésznő Budapesten évek óta nagyszabású jótékonysági koncertet szervez több művésztársának közreműködésével és számtalan barátjának segítségével, melynek mottója „Száz perc száz emberért”. Az ebből származó adományokat aztán a művésznő, Beregszász dí...