A kárpátaljai magyar iskolák központi tanévnyitó ünnepségén

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) az idén 25 éves Péterfalvai Református Líceum udvarán tartotta meg a kárpátaljai magyar iskolák központi tanévnyitó ünnepségét. A házigazdák nevében Seres János, az intézmény lelkészigazgatója köszöntötte a megjelenteket, aki hálát adott az elmúlt negyedszázad csodáiért. Dávid példáján arra tanított, hogy Istennel legyőzhetők a mai Góliátok is.

„Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat!... Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet!... Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg” – idézte nyitóáhítatában Salamon bölcsességről szóló tanításait Zán Fábián Sándor. 

A református püspök azt kérte a pedagógusoktól, imádkozzanak azért, hogy az ismeret iránti vágy megszülessen a gyerekek szívében, hogy mindazt, amit ők értelmesen előadnak, tanítványaik megértsék.

Felhívta a figyelmet  a szülők felelőségére, az istenfélelem fontosságára, hisz, mint mondta, ha egy nemzet életében nincs istenfélelem, az nem marad meg.

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszámolt az elmúlt tanév nehézségeiről, eredményeiről. Mint mondta, arra a politikai harcok mellett a koronavírus terjedése miatt bevezetett karantén nyomta rá a bélyegét.

Bár sikeresen vették a távoktatás akadályait, a pedagógusszövetség a nyáron több mint ötszáz pedagógus számára képzést szervezett, melyen felkészítették őket az online oktatásra. 

Reménységgel tölt el bennünket, hogy ebben a nehéz időszakban is folytatódott az óvodafejlesztési program, mondta. Ennek keretében olyan településeken is sikerült magyar óvodát indítani, ahol száz éve nincs intézményes anyanyelvi oktatás-nevelés.

Tovább épültek, szépültek a bázisiskolák, hogy az új ukrán oktatási törvényeknek megfelelő regionális képzőközpontok alakuljanak ki, amelyek lehetőséget biztosítanak a teljeskörű magyar nyelvű oktatásra. A KMKSZ lobbijának köszönhetően a magyar állam e célra négy ütemben 12 milliárd forintot irányzott elő. Köszönet ezért a Magyar Kormánynak, illetve a lebonyolító Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítványnak. 

Az elnök asszony nehezményezte az anyanyelvi oktatás leépítésére irányuló intézkedéseket, hogy több intézményben (pl. munkácsi tanítóképző, ungvári közművelődési kolledzs, beregszászi szaklíceum stb.) megszűntek a magyar csoportok, néhány vegyes tannyelvű iskolában hátrányos helyzetben működnek a magyar osztályok, hogy egyes településeken a szülői kérvények ellenére sem hajlandóak magyar osztályt nyitni, bár a törvény erre lehetőséget biztosít. És sajnos olykor a szülők, pedagógusok is meghátrálnak… Ha jövőt tervezünk, ki kell állni jogainkért, mi a hit, és nem a meghátrálás emberei vagyunk, mondta Orosz Ildikó. Ahogy egykoron Fodó Sándor mondta: „Annyi a miénk, amennyit kiharcolunk magunknak”.

Szimbolikusnak nevezte a tanévnyitó helyszínét Brenzovics László, a KMKSZ és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány elnöke. Hisz, mint mondta, ez az intézmény jól példázza az elmúlt évtizedek eredményeit.

A szovjet érában sokat szenvedtek egyházaink, de amint lazultak a kötelékek, talpra álltak, s volt erejük, hogy a semmiből oktatási intézményeket létesítsenek… Trianon óta nem sikerült felszámolni a magyar oktatást Kárpátalján, pedig történtek arra kísérletek. Brenzovics László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy azért maradt fenn a kárpátaljai magyar oktatási rendszer, mert a szülők, a pedagógusok ezt akarták. Ma újra megkérdőjelezi a hatalom a magyar oktatás létjogosultságát, de nem engedünk, mondta az elnök. Reményikkel szólva: nem hagyjuk a templomot és az iskolát.  

Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár levélben elküldött üdvözletét tolmácsolta.

„A család akkor hullik szét, ha azt a tagjai hagyják” – idézte levelében Csíkszentmihályi Mihályt az államtitkár, ki bátorságra, kitartásra buzdított. Megerősítette a jelenlévőket, hogy nincsenek egyedül, hisz, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is fogalmazott: „Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs”, ezért nincs egy magyar sem egyedül. Potápi arra kért mindenkit, hogy legyünk segítői és támaszai egymásnak ebben a tanévben is.

A köszöntéseket követően Danku Eszter, a líceum diákja Reményik Eredj, ha tudsz című versét mondta el igen mély átéléssel, majd Orosz Ildikó jelképesen átnyújtotta a Péterfalvai Középiskola elsőseinek a számukra elkészített tankönyvcsomagot. Útravalóul Brik Irma nyugalmazott pedagógus adott át igencsak megszívlelendő – ahogy ő fogalmazott – „fuvallatokat” tapasztalataiból. A pályakezdők nevében pedig Seres Péter osztotta meg gondolatait. 

„Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak ítélve” – idézte zárszavában Márton Áront Orosz Ildikó, aki kitartásra, gerincességre, a jogaink, az igazság melletti kiállásra szólította fel a pedagógusokat. Az ünnepség végén – melyet a Himnusz és Szózat foglalt keretbe – Weinrauch Márió, a tiszabökényi római katolikus egyházközség plébánosa kérte Isten áldását a pedagógusok, a diákok életére, az új tanévre.