A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

Írta: -kósa- | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. július 06.

Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken fészbukoldalon egy igencsak összeszedett írás jelent meg róla. 

A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

Fircak Kroton 1899. július 28-án született Bilke nevű nagyközségében, középparaszti családban, s már gyerekkorában kitűnt nem mindennapi erejével. Húszéves korában – a jobb kenyérkereset reményében – Csehszlovákia fővárosába, Prágába ment. A fővárosban erőművészként és bokszolóként megnyert több különböző versenyt, majd a Herzfert cirkuszhoz szegődve artistaként szerepelt… Többször volt a Praha-Bubenec sportklub bajnoka, később pedig csehszlovák bajnok lett kézitusában és nehézatlétikában. A világ 64 országában fordult meg, többek között az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Brazíliában, Franciaországban, Kanadában. A francia fővárosban megnyerte a testépítők szépségversenyét, s súlyemelésben is 70 alkalommal állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Az amerikai újságírók a 20. század legerősebb emberének nevezték.

Úgy hírlik, 1800 kilogrammot tudott felemelni. Egyszer pl. Németországban járva betért egy autószalonba, ahol felajánlották neki: amennyiben felemeli az egyik járművet, azt ajándékként, ingyen elviheti. Az erőművész állta a próbát: mint egy könnyű dobozt vette vállára a kocsit, melyet a megdöbbent tulajdonosok, ígéretük szerint, nyomban neki is adtak.

Spanyolországban, a bikaviadalok hazájában megfordulva felkérték, hogy – erejét bizonyítandó – küzdjön meg az arénában a legerősebb bikával. Bár Kroton ezt megelőzően még soha nem volt torreádor, elfogadta a nagy veszélyekkel járó kihívást. Viszont a spanyol szokásoktól gyökeresen eltérő módon, tőr nélkül, pusztán testi erejére hagyatkozva lépett az arénába. A fújtatva rárohanó bikát a szarvánál fogva elkapta, majd a földre gyűrve olyan erővel tekerte ki az állat nyakát, hogy még az egyik szarva is letört. Ezt követően a tömeg megdöbbenése és éljenzése közepette vállára kapta a kimúlt állatot, majd egy közeli étterembe vitte, ahol arra kérte a személyzetet, süssék meg neki. Az általa vállára vett bika 947 kilót nyomott.

A legendák szerint nemcsak ezzel a bikával, hanem „modern gladiátorként” más fenevadakkal – oroszlánokkal és tigrisekkel – is birkózott élete során, méghozzá puszta kézzel. A nagy díjakkal járó küzdelmek állandó életveszélyt hordoztak magukban. Ezt példázza egy grúz nemzetiségű barátjának tragédiája is, akit egy ilyen küzdelem során oroszlán ölt meg. Az elhunytnak bátorsága és férfiassága elismeréseként Grúziában egy harcos és oroszlán küzdelmét ábrázoló szobor hirdeti emlékét.

De Kroton számára talán a legemlékezetesebb év 1928 volt, amikor az angol királyné felkérésére Nagy-Britanniába utazott, hogy összemérje erejét a szupernehézsúlyú ökölvívás akkori világbajnokával, John Jacksonnal. Az összecsapás kezdetén a többség a brit győzelmét jósolta, de csalódniuk kellett. Kroton egy jól irányzott ütéssel – melynek következtében még a bőrkesztyűje is felhasadt – betörte az angol mellkasát, aki így feladta a küzdelmet. A királyné – majd a sajtó által az eseményekről értesülő közvélemény – ezen győzelem eredményeként nevezte őt „Kroton”-nak, vagyis legyőzhetetlennek. A királyné a szóbeli elismerésen kívül busásan meg is jutalmazta a kárpátaljai hőst: egy különleges övet és egy gazdagon díszített római kori sisakot (latin nevén cassist) ajándékozott számára. Ehhez csatlakozva pedig az akkor legnagyobbnak számító gépkocsigyártól, a Fordtól egy kizárólag az ő számára készített autót kapott ajándékba, oldalán a Kroton felirattal.

Az eseményeket ugyanakkor tragédia árnyékolta be: a vesztes Jackson nem tudott beletörődni a vereség okozta szégyenbe és öngyilkosságot követett el: kivetette magát egy ház emeleti ablakából. A halott baráti köre bosszút forralt, és a bajnokot kövekkel dobálták meg, súlyos sérüléseket – többek között koponyatörést – okozva. De szerencsére meg tudták menteni: a koponya tört darabjait eltávolították, és a hézagot aranylemezzel pótolták.
Noha még nagy anyagi vonzattal együtt járó karrier előtt állt, a 30-as évek végén Kroton úgy döntött, hazatér szülőföldjére és letelepszik. A cseh nemzetiségű, vele a cirkuszban fellépő Ruzena Ziklt vette feleségül, akitől nyolc gyermeke született.

A „kárpátaljai medve” pályafutása a szovjet rendszer idején került mélypontra. Tekintve, hogy szimpatizált az 1939-ben rövid ideig fennálló Karpatszka Ukrajina állammal, a szovjet állambiztonság, az NKVD – majd később ennek utódszervezete, a KGB – szemmel tartotta. Többek között fia, Iván miatt is. Ő, édesapja tehetségét örökölve, Ukrajna bokszbajnokává küzdötte fel magát. Miután azonban állítólag három viccet mondott Sztálinról, „ukrán burzsoá nacionalizmus” vádjával tizenöt év börtönre ítélték, melyből nyolcat le is töltött. A hatalom ezenkívül elkobozta Kroton győzelmi trófeáit, sőt fényképeit is, aki ezután tejátvevőként dolgozott Bilkén. A kolhozba ugyanakkor soha nem lépett be. Családja eltartása érdekében bemutatókat vállalt különböző kisebb települések klubjaiban, a hatalom azonban nem engedélyezte fellépéseit olyan nagyvárosokban, mint pl. Moszkva, Leningrád vagy Kijev. Idős korában is mindenkit ámulatba ejtve emelte a hatalmas súlyokat, ujjaival szív alakúra hajlítgatta a nagy, 200-as szögeket, vagy patkószögből dugóhúzót készített. Puszta kézzel nyomott bele szögeket fába, melyet aztán a saját fogaival húzott ki. De a kisvasút mozdonyát is kiemelte a helyéről, majd visszahelyezte.

Kroton 71 éves korában hunyt el Bilkén. Halála egykori koponyatörésének következménye volt: a törött és eltávolított koponyacsontokat pótoló aranylemez idővel cserére szorult, de a Szovjetunióban nem volt erre megfelelően képzett szakember. Műtéti módja erre csak külföldön lett volna, ám kérvényeit az ebben döntésre hivatott szervek és politikusok rendre elutasították. Időközben a lemez alatti szövetek elgennyesedtek, minek következtében az acélember egyre fogyott és gyengült. Végül 1970. november 10-én elhunyt. A szovjet rendszer (egyik) abszurduma, hogy halálát követően koponyájából eltávolították az aranylemezt, s így ravatalozták fel. A temetésén készült fényképen gézzel bepólyált feje is megerősíti mindezt. Búcsúztatására nagyon sokan összegyűltek, valóságos tömeg kísérte el utolsó útjára. Születésének 110. évfordulójára Bilkén szobrot állítottak, melynek avatásán részt vett Vaszil Virasztyuk, Ukrajna legerősebb embere, ki emlékbeszéddel tisztelgett előtte. Megemlítendő még, hogy ugyanitt minden évben megtartják a tiszteletére szervezett emléknapot, melynek során a fiatalabb generáció próbálja felülmúlni a nagy előd súlyemelő teljesítményét.

Olyan sportteljesítményeket állított fel, melyekből sok a mai napig megismételhetetlen. A titkot többféleképpen próbálták megmagyarázni. Egyesek szerint sikereihez nemcsak erőre, hanem egyfajta, csak általa ismert technikára is szükség volt. Mások szerint erejéhez az ételek járultak hozzá. Az étvágy kapcsán már szóltunk a Spanyolországban megölt, majd pecsenyének elkészített bikáról, s tudni kell még, hogy Kroton reggelire negyven tojásból készített rántottát fogyasztott. S volt olyan bemutatója, ahol az azt követő ebéden egy egész sült libát fogyasztott el egy láda sör kíséretében.”

A sajnos már bezárt Beregvidéki Múzeum igazgatója, Sepa János anno külön részlegen őrizte az általa összegyűjtött fényképekkel az erős ember emlékét, melyek betekintést engedtek Kroton életébe. De Sepa János a kárpátaljai Herkules születésének 115. évfordulója méltó megünneplésére tíz évvel ezelőtt az erőművész utolsó tanítványa, a Viner Szergej fellépését is megszervezte, ezzel tisztelegve a legerősebb ember emléke előtt. Akkor a Kárpátinfo érdeklődésére az igazgató elmondta: „Kroton Fircak már életében élő legendává vált, a múlt század 20-30-as éveiben bejárta az egész földet. A világ 64 országában lépett fel (egyébként hét nyelven beszélt), mindenütt hatalmas sikerrel. Számos olyan mutatvánnyal lépett a közönség elé, amelyet sorstársai azóta sem tudnak megismételni. Először azzal keltett nagy feltűnést, hogy a Prágai Cirkusz társulatának tizenegy tagjával jelent meg a porondon: a nyakában ülve a karjába csimpaszkodva csüngtek róla az emberek, mások a vállán, a fején álltak. Madridban csupasz kézzel küzdött meg egy szilaj bikával, míg egy másik helyszínről leemelt egy kis gőzmozdonyt, majd azt akkurátusan visszatette. Ha az egykori tanítvány mindezt nem is teszi meg, de megcsodálhatjuk, hogy Viner Szergej puszta kézzel miként hajlít szív alakúra egy 200-as szeget, vagy hogy összeszorított szájában kötéllel, tehát gyakorlatilag a fogával miként vontat el egy buszt…”

Egyébként a facebook-bejegyzésekből kiderül, hogy Kárpátalján ma is sokan emlékeznek a legerősebb ember fellépéseire.

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI